Elég, ha csak szeretem a páromat?

2 éve vagyunk együtt. Ő 24/F, én 23/N vagyok. Nem lakunk együtt, de szinte mindig együtt vagyunk, csak hol náluk, hol nálunk. Sajnos nem tudunk dűlőre jutni, én nem szeretnék hozzá költözni Bp.-re (nem érzem jól magam a nagyvárosban), ő pedig nem szeretne hozzám költözni vidékre, és erre kilátás sincs a jövőben. Ezenkívül már csak ritkán érzem, hogy szerelmes vagyok, máskor meg csak egyszerűen szeretem. Szexuális életünk egyáltalán nincs (havonta 1), mert nem igénylem - nőgyógyász sem segített benne. Zavar az is, hogy a páromnak nincs semmi terve a jövőre nézve, nincs ötlete, hogy miből éljen meg. Jelenleg nem dolgozik egyikünk sem, pályakezdők vagyunk, de ő már elég régóta húzza így az időt, nekem legalább elképzelésem van és teszek érte. Nem tudom, elég-e ez egy kapcsolathoz. Utálom, ha napokig nincs velem, üresnek érzem magam, pedig vannak barátaim, de legszívesebben vele vagyok.

Ugyanakkor más fiúismerőseim is vonzanak, talán fiatal vagyok még, hogy lekössem magam teljesen? Igazából az érdekelne, találnék-e olyan férfit, akivel évek után is ugyanolyan jól működne a kapcsolatom, nem pedig úgy, mint a mostani, hogy kicsit elromlott. Mert ha mindegyik kapcsolatom így elromlik pár év után, akkor maradok a mostaniban, hiszen a jelenlegi párommal nagyon egy húron pendülünk, még ha ez a néhány dolog nem is működik.