Mi van abban a helyzetben, ha rájöttem 4 év után, hogy szeretem a páromat, de úgy mint egy családtagot, nem pedig szerelemmel? Már 1 éve így érzek, de nem tudom elhagyni. Mi legyen? 28/N

Annyira összeszoktunk már, együtt élünk,hogy nem tudnám elképzelni nélküle az életemet. Nem kívánom már, nem vagyok szerelmes belé, átment egy szimpla szeretem,ragaszkodom dologba.Viszont itt vagyok 28 évesen, vágyok újra a szerelemre,h kívánjam a párom. 1 éve agyalok,h tudom,h nem ő az igazi, szeretnék lépni, de nem tudok. Nem tudok vele szakítani,úgy érezném,h családtagot veszítenék el. És azt se szeretném,h mással legyen, az nagyon fájna. Nem tudom mit tegyek, eleget húztam az időmet. Jó vele,de olyan ez a kapcsolat, mint Édesanyámék korában 30 év házasság után. Oda ő tökéletes lenne, megbízható, szeretjük egymást, de most még nem erre vágyom.De nem szeretnék olyan döntést hozni, amit megbánok. A szünetelésnek nem vagyok híve. Illetve mi van ha addig megismerkedik valakivel, én rájövök h mégis ő kell, neki én már nem? Nem tudom mit tegyek...