Társfüggő vagyok? 2,5 évet voltam egy fiúval. A kapcsolatunk nem indult nagy érzelmekkel, de úgy gondoltam szépen fog alakulni. Hamar jöttek a problémák, nem voltam boldog, gondolkodtam sokszor a szakításon, de nem ment.

Az exem elégé negatív karakter. Sokat csalódott, s felvette a páncélt, nem meri kitárni a szívét. Tudtam, hogy nem azt érdemlem, s találnék jobbat, még is sok idő kellett ahhoz, hogy kimondjam, jobb ha vége, ez is véletlenül alakult így.De együtt élünk azóta is, külön szobába, baráti viszonyban. De hiába mondtam ki, nem tudom elengedni. Bűnösnek érzem magam, ha azon gondolkodok, hogy összejövök egy fiúval, akivel boldog tudnék lenni. Attól félek, hogy egyedül marad, s mikor elmúlik az új lány iránti fellángolása, s én sem leszek mellette, rájön arra, hogy hülye volt és még jobban negatív lesz és csalódott. S ha erre gondolok, összetörik a szívem. Hogyan tudnám hátrahagyni azt az érzést, hogy felelősséggel tartozok iránta? S hogy nem az én hibám, ha egyedül marad?

Negatív kommenteket nem kérek, pontosan tudom, hogy hülyeség amit érzek, az eszem is tudja, hogy nem akarok visszamenni hozzá, más merre akarok lépni, de a szívem egyfolytában sulykolja ezeket a hülye érzéseket, s már az agyamra mennek, mert eldobom ez miatt a saját boldogságom.