Mit akar valójában ezzel a hozzáállással?

A barátom úgy érzem, teljesen elveszítette a realitásérzékét. Ő akarja megszabni, hogy milyen legyen a közös életünk. Azt mondta konkrétan, hogy ezt a bizonyos életstílust kínálja nekem, ha tetszik, akkor tárt karokkal vár, ha nem, akkor kb. sajnálja. Nem tudom, mit akar ezzel elérni, már többször mondtam, hogy KÖZÖSEN hozunk döntéseket, nem pedig ő egyszemélyben. Az általa tökéletesenek gondolt életvitelben az a lényeg, hogy azt csináljam, amit ő jónak lát. Ez igazából egy "aranykalitka" lenne, de szerinte ez egy nyugodt élet, aminek ő biztosítja a feltételeit, megkímélve engem attól, hogy a mindennapi dolgokért küzdenem kelljen. (Amit én szívesen csinálok amúgy, mert ez az élet rendje.)Azt mondja, hogy ő tisztel engem, mint a leendő feleségét és gyerekei anyját. Ez azért így elég fullasztó, korlátozott élet lenne, mit gondoltok?