Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez természetes velejárója egy párkapcsolatnak vagy csak mi nem illünk össze?
Az lenne a kérdésem, hogy szerintetek mennyire normális egy több éves párkapcsolatban az állandó problémázás kisebb, jelentéktelennek tűnő dolgok miatt? Előfordul az ilyen a legjobb kapcsolatban is, vagy csak nálunk van ez így? A pasim akad fenn mindig valami pici hülyeségen, ami nekem már kezd sok lenni. Pl.: Nem hajlandó velem menni sehová, ha (szerinte) nagyon mély a kivágás a ruhámon. Ha nem vele foglalkozok, hanem leülök a gépemhez kicsit beszélgetni, vagy akár ide fórumozni, már látom rajta a duzzogást. Ha kicsit elmennék egyedül kávézni, sétálni vagy edzőterembe, már jönne velem. Nagyjából ilyen és ehhez hasonló dolgokról van szó, amik nem befolyásolják az érzelmeimet felé, de a napjaimat nagyon meg tudja keseríteni egy olyan odaszólással, hogy más mindig fontosabb, mint ő. Ez nem igaz, csak természetemből fakad, hogy szeretek egyedül is lenni.
Ja, de ha ő megy valahová több órára, baráthoz, nagybácsihoz, stb. az teljesen rendben van, az nem gond, azt nem tehetném szóvá biztosan. (Mondjuk nem is szoktam.)
A párod meg gyerek. Mindenki szeret olykor egyedul lenni, sot KELL is, hogy az ember egedul legyen néha! En is igénylem.
25 N 8 eves parkapcsolat
Ezek olyan apróságok, amiken nem kellene problémáznia. Tényleg gyerekes. Illetve szerintem önbizalom hiányos, ha nem hagy téged egyedül is csinálni dolgokat. Erre mindenkinek szüksége van, akár kapcsolatban van, akár nem.
Ha nem érti meg, hogy neked szükséged van külön töltött időre, akkor nem sok értelme van ennek a kapcsolatnak.
30 éves férfiről van szó, azért azt hozzátenném. Így még keményebb a dolog. Rossz leírni, de néha annyira élvezem, amikor kicsit egyedül vagyok, és nem lóg a nyakamon, pedig imádom.
Lehet, h velem van a baj?
Dolgozik, aztán ennyi is. Max.család néha, de mivel messze élnek, csak skype-on dumálnak órákig. Annyi mindent lehetne pedig csinálni sztem.
Nekem ott a munkám, a tanulás, a nyelvsuli, a jogsi, a sport, a barátok. Ez utóbbi azért már inkább csak face-n, skype-on, tehát még erre sem lehet panasza.
Ez sajnos sok kapcsolatnak velejárója, pedig nem kéne, hogy az legyen. Ez akkor alakul ki, ha a felmerülő problémákat nem tudjátok vagy nem akarjátok gyorsan, nyíltan és hatékonyan megoldani. Előbb-utóbb elmúlik a rózsaszín köd, jönnek a gondok, bekerülnek a szőnyeg alá, elkezd nőni a feszültség, makacskodtok egymással, hiszti, veszekedés, és akár a legjelentéktelenebb dolgok miatt is presztízsharc.
Szerintem ez a kulcs, meg kell tanulnotok úgy kifejezni egymás felé a problémáitokat, hogy a kapcsolatotok érdekében félrerakjátok az egótokat. Működik ez, tudtok ilyenekről rendesen beszéni?
Sokszor érzem úgy, hogy "játszmázik" velem. Szándékosan akar kibillenteni, hogy valamit elérjen.
Én a nyílt, egyenes és őszinte kommunikáció híve vagyok, sosem szoktam duzzogni, mert az semmi más, csak a másik energiájának a rablása. Velem mindent meg lehet beszélni, és őt is kérem mindig, ha valami gondja van, szóljon.
Mindig mondom neki, hogy ha ilyeneken vergődik, mi lesz, ha majd nagyságrendekkel komolyabb problémákkal kell együtt megküzdeni a jövőben?!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!