Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem szeretnék együtt élni a családjával, ez szakítóok szerintetek?
A barátom nem hajlandó leválni a családjáról, vagyis azt szeretné, hogy én költözzek oda hozzájuk.
Ez azt jelentené, hogy van egy lakás (nem is egy nagyobb ház), amiben nekünk lenne egy valamelyest szeparált szobánk. De a nappalit, konyhát, fürdőt meg kellene osztani anyukájával is, aki már elég idős, nehezen mozog.
Felajánlottam neki, hogy vegyük ki ugyanabban a házban a 3. emeleti lakást, így ott is van a családja, de mégis kicsit külön, lesz privát szféránk.
Na, ő erről hallani sem akart, mondván, minden étkezésnél együtt kell lenni velük.(!!!)
Én mondtam, hogy ne haragudj, de ez nekem nem fog menni. Erre ő, akkor ennyi volt köztünk, mert ő soha nem megy külön tőlük, felelősséggel tartozik értük.
Ja, amúgy 27 évesek vagyunk.
Mondhatnám azt is, hogy szép dolog, hogy egy fiatalember ennyire felelősen gondolkozik, és támogatja a szüleit, meg mondhatnám azt is, hogy elkényeztetett mama pici fiacskája, aki képtelen az önálló életre. Önmagában egyik sem szakító ok.
Ami viszont szakító ok, hogy nincs egységes jövőképetek, nem tudtok kialakítani egy olyan életteret, amiben mindketten jól érzitek magatokat. Bármelyik megoldás mellett döntötök, az egyik szenvedni fog.
Szerintem teljesen jó dolgot találtam ki, hogy vegyük ki a fölöttük lévő kisebb kérót.
Ez kompromisszumos megoldás, hiszen ő akkor megy, amikor akar, de mégsem egymás szájában élünk.
Nem fogadta el, pedig nem azt kértem, hogy a szomszéd utcába vagy a szomszéd városba költözzünk át.
(Amúgy akár ezt is teljesen jogosan kérhetném, hiszen el kell kezdeni az önálló életünket, és az nem abból áll, hogy anyuci mossa a fehérneműinket, elkészíti a vacsorát, vár minket haza, stb.)
Ritkán értek egyet ilyen hülye gyerekkel, de ahogy mondja: "akkor ennyi volt köztünk,"
A te javaslatod jó ötlet, bár egy kicsit sokallom,mert abból is feszkó lenne - a "kötelező" közös étkezések miatt.
De ne vesződj vele - ha ne adj Isten anyuka meghal,ebből már akkor se lesz férfi
Egyszerű!Kérdezd meg tőle kit választ Téged vagy az anyát!?Ha nem téged választ akkor nincs több kérdés,pakolj és jön majd egy sokkal jobb!
Gondolj bele mi lenne később csak rosszabb lesz és az évek fognak múlni azt az elmúlt időt már nem fogod visszakapni nincs (gondolom) magánéleted sem.
Nekem konkrétan 23évesen tették fel ezt a kérdést én akkor a páromat választottam és a szüleim is megértették!
Meg sem kérdezem, tuti, hogy az anyját választja.
Már most is vannak olyan kijelentései, hogy "szeressem az anyját, azzal tudok neki is a legtöbbet adni"....
Arról nem is beszélve, hogy majd egyszer nekünk kell ápolni és gondozni, persze ezt sosem hozza szóba. Akkor mégis hogyan fogunk kimozdulni otthonról, aktív életet élni? Sehogy.
Friss:
Megkérdeztem utoljára, hogy akkor kit választ, mi legyen. Azt mondta, hogy sosem fog külön költözni a családjától, ne is kérjek tőle ilyet.
Én meg nem tudom elképzelni, hogy anyukával éljek, de azt simán, hogy a barátom megtenne engem cselédjüknek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!