Kedves amatőr tanácsadó barátaim (főleg a hölgyek) szerintetek mit érez ő, (és pláne én) illetve mi a helyes lépés?

Szerintem a legtöbb esetben így van...Az esetek nagy többségében senki nem szerelmes azonnal. Ha adott a szimpátia és a vonzalom, a találkozók során derül ki, hogy szeretnénk-e komolyabb folytatást. Az igazán mély érzelmek kialakulásához pedig mindig kell kötődés, bizalom, a másik jobb ismerete, ...vagyis idő is.

Egyébként tényleg hódíthatsz a soraiddal:).

A 21:58-as jelentkezik! :D

Úgy vagyok 0%-os, hogy ma kezdtem írni tanácsokat. De lehet mégsem írok olyan jókat. XD Sokan biztos azért szkeptikusak, mert látják, hogy 0%-os vagyok, úgy hiszik biztos butaság, amiket összehordok. XD

De nem is ez a lényeg, hanem hogy segíthessek!

"Mérsékelt közeledésemet nem utasította el, sőt szerintem apróbb jeleket is adott, de hát nekünk, férfiaknak ezek mindig talányok."

Semmi talány nincs itt, ezek a jelek triviálisak.

Egyébként nettó 10-20 óra intim beszélgetés után kb. 80%, hogy a nő akar "valamit" tőled. Akitől nem akar semmit, azzal nem beszélget ennyit. (Nem beszélgetésről általában, hanem személyes, bensőséges beszélgetésről beszélek. Intim beszélgetés, ha elmondja, mi akart lenni kiskorában, vagy melyik a kedvenc festője, vagy hol lakna legszívesebben. Nem intim beszélgetés ezzel szemben pl. az atomfizikáról, az aktuális slágerekről vagy iskolai gondokról beszélni.)

"Közeledni" kell. Ha tudod, mit jelent ez, akkor úgysem vagy elveszve. Minden nap egy kicsit előrébb lépni. Közös programot csinálni (NEM, NEM randi! Semmiféle randira hívás! Semmiféle klasszikus "randi"-ra emlékeztető baromkodás.). Egy idő után puszival köszönni. Egyre gyakrabban megérinteni véletlenül. Sokat a szemébe nézni. Bensőséges, személyes témákról beszélgetni.

"Adhat a lány határozott utalásokat? (konzervatív típus)"

Attól függ. Nem egyformán értenek hozzá! Van olyan nő, aki egyáltalán nem képes kifejezni a vonzalmát, van, amelyik ki tudja fejezni profi szinten, úgyhogy szinte olvasni tudod a gondolatait. Példa: sétáltok a parkban, megálltok egy tisztáson. Te arrébb mész, ő jön utánad, követ, mintha a testőröd lenne. Ez egy nagyon erős gesztus. Másik, még a parkban. Te leülsz egy padra. Ő eléd guggol. Ez is egy erős gesztus. Ő "megbotlik" és a karodba kapaszkodik. Ez is egy erős gesztus, főleg, ha indokolatlanul sokáig "kapaszkodik". Tipikus gagyi, színpadias gesztus, de jó móka. Vagy: kezdj el vele sétálni a bal oldalán, átmegy a jobb oldaladra stb. Van még 1000 ilyen. A jól kommunikáló nőknek egy csomó ilyen gesztusuk van, képtelenség nem észrevenni őket. Vannak olyan nők is, akiknek meg egyáltalán nincsenek értelmes gesztusaik. Ez nem attól függ, ki mennyire "konzervatív". Ha a jelenlétedben felhoz szexuális vagy szerelmi témákat, az mindig jó jel, akkor is, ha semmi köze hozzátok az ügynek.

"Nem vallanék szerelmet(még), egyszerűen közös programokat szerveznék a jobb megismerés érdekében."

Helyes, egész okos vagy. Az első szabály az, hogy soha, semmilyen körülmények között nem szabad "szerelmet vallani". Ilyen csak a filmekben van, a valóságban szinte soha sincs jó vége! Nem magyarázom el, miért, több oldal lenne. A szerelmet vallásra ráértek, normális esetben a nő szokott szerelmet vallani az első csók után vagy még később, és nem egyszer, hanem napjában sokszor.

A másik az, hogy közös időtöltés kell, de semmilyen körülmények között sem "randevú". Kerülni kell az olyan szituációkat, amik beskatulyázhatók "randi"-ként. Semmi szükség erre. Érezd jól magad vele, és ő is érezze jól magát. Amíg sokat látod nevetni vagy mosolyogni, addig jó nyomon jársz. (Ha beüt a villám, azaz közös időtöltés közben megkérdezi, hogy ez most randi? A válasz: NEM.)

Fokozatosan közeledsz. Mint említettem, véletlenül hozzáérsz. Bókolsz neki, és esetleg könnyedén meg is simítod. Figyeled, hogy elhúzódik-e. Ha nem, akkor még közelebb lehet menni. Egyszer elérkezik az a pillanat, ami tökéletes lesz a dolgok magasabb szintre emelésére. Ültök a vízparton egy teliholdas éjszakán, vagy egy őszi színekben pompázó erdei tisztáson, vagy mittudomén, és mélyen a szemébe nézel, meg ő is a tiédbe, és közelebb hajolsz, mire ő is, és aztán csók, és minden kitűnő. A gyakorlatban úgy megy ez, hogy apró lépéseket teszel és mindig legyen visszaút. Pl. sétálsz vele valahol és "véletlenül" hozzáérsz a kezéhez, és nem húzza el, akkor már egész gyengén meg is foghatod a kezét. Ha erre sem húzza el, akkor bátran megfoghatod. De egészen addig mindig lesz "kilépési lehetőséged" - ha elhúzza a kezét, te is a tiédet.

A következőt jegyezd meg: egy visszautasított közeledés után a nő NEM lesz dühös rád. Ha túl rámenősnek tart, az neked ezredakkora kárt sem okoz, mintha férfiatlannak tart. Ha "szerelmet vallasz", az más, nem fejtem ki, miért, de súlyos károkat okoz, örökre lerombol téged a nő szemében. Bizonyos esetekben megengedhető, de csak olyanoknak, akik a tanácsaimra nincsenek rászorulva.

"További bonyodalom, hogy körülbelül 1 hónapig semmit sem tehetek, mert más udvarol neki"

Baromság. Az, hogy más udvarol neki, az téged nem kell hogy érdekeljen. Csak gyártod itt a kifogásokat. Ha az a másik udvarlás komoly lenne, veled a nő szóba sem állna és a kérdésedet nem tetted volna fel. Szabadpiac érvényesül a szerelemben, tessék versenyezni.

"Azt hiszem szeretem."

Ezt nekünk elmondhatod, de neki semmilyen körülmények között ne. Ezt majd ő fogja neked elrebegni az első csók után, ha képes vagy az ügyet férfiasan, vagyis önuralommal és stílussal végigvinni. Sok sikert!

"De szerintem egy lányt nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy a szerelmi vallomását ő fejtse ki előbb"

Talán szerinted nem lehet, ez egy vélemény. Az meg egy tény, hogy az összes eddigi nőm szerelmi vallomást tett, így kezdődött az összes kapcsolatom. Nem állítom, hogy ez az egyetlen módszer, hiszen ez lassú módszer, hetekig eltart, de tapasztalatból (és nem spekulációból) mondom, hogy így jó ez. Mivel nem vagyok egy showman, ezért nekem ez a taktikám. Lehet, hogy te nem vagy ilyen félénk és neked más is menne. Irodalmi példákat sem hozok fel, holott tudnék. És érvelni is tudnék, de drága az időm. Tehát maradjunk ennyiben: inkább a tapasztalatnak higgyél és ne a véleményeknek. Dixi & salvavi animam meam.

"Azért nem léphetek most, mert a másik srác jó barátom, és butaság lenne egy 6 éves barátságot kockára tenni egy bizonytalan kapcsolat miatt."

Ez viszont igaz, ezzel egyet lehet érteni. A barátság minden esetben feltétlenül többet ér egy "szerelem"-nél. Gondosan meg kell vizsgálni, hogy pl. a barátodnak ez az egész fontos-e vagy csak szórakozik.

"Akkor összegezném: sok közös program, a randi jelleg mellőzésével? A randit mint fogalmat a már "együtt levés" találkáira értitek?"

Fogalmam sincs, pontosan mi az a randi. Lányok használják ezt a szót, nincs értelme. Az a lényeg, hogy téged se érdekeljen, mi az a randi, és ami történik, az randi-e vagy sem. Tegyük fel, hogy nem léteznek randik, és az élet rögtön százszor egyszerűbb. Időt kell együtt tölteni, érezzétek jól magatokat, folyamatosan közeledj, teremts olyan alkalmakat, amikor megvalósulhat az áttörés. És akkor előbb-utóbb bekövetkezik.

Nem bonyolult dolog a szerelem, ha az lenne, akkor az emberi faj már rég kihalt volna.

Kérdező: Egyetértek veled, kissé talán kiszolgáltatottnak érezné magát, ha ő rebegné el először a vallomást. Én azt tanácsolnám, Te kezdeményezz, de jól gondold meg mikor teszed, mert az időzítés fontos, majdnem olyan fontos, mint az, amilyen formában közlöd az érzéseidet.

Az utolsó válaszolónak is üzenek.

Persze előfordul, hogy a lány vall először, de ez nem feltétlenül jó dolog, és nem lehet elvárásként kezelni. Nem mellesleg vegyük figyelembe, hogy a Te barátnőinek talán nem Te voltál az első kapcsolatuk, így már rutinosabban állnak a témához.

Én a lány helyében tartanék attól, hogy elsőként szerelmet valljak, ez főként akkor igaz, ha a lány félénkebb típus.Ha szerelmes is, szerintem várni fog. Ha biztos az érzéseiben persze lehet, hogy el fogja mondani, de elképzelhető, hogy kellemetlen lesz neki ezzel előhozakodni. A kérdező teóriája, mi szerint neki lenne ildomos előbb lépnie, megállja a helyét.(Persze nyilván van kivételes szituáció! De én inkább úgy látom, a nők nem szeretnek kezdeményezni.) ez már a lovagkorban is így volt. Persze tudom-tudom, az rég elmúlt, és már nem ápolnak ilyesfajta eszméket, de ez nem azt jelenti, hogy a nők nem vágynak lovagias viselkedésre.

Kicsit elkanyarodtam. Sajnálom.

Ami pedig a másik udvarlót illeti, aki történetesen a barátod. Nagyon szép dolog, hogy engedsz, holott szereted a lányt. Ez így helyes, mert egy 6 éves barátság bizony sokat ér. Lehet hogy beszélned kellene a barátoddal arról, hogy a lány számodra nem közönbös, csak hogy tisztában legyen vele ő is, és ne tűnjön akkor se úgy, hogy "elvetted tőle" ha a lány esetleg téged választ. Az őszinteség, és a becsület általában kifizetődő, még ha kellemetlenebb is olykor, mint a titkolózás. Ne feledjük, hogy a lányzó nem tárgy, és nem tulajdona, párja még senkinek. Az udvarlás nem tilos. Tisztázni kell, hogy a döntést a lány fogja meghozni, és a barátok ezért fölöslegesen fújnának egymásra, vagy a lányra, ugyanis ő végképp nem tehet róla, csak a szívére hallgat. De bárkit választ, vigyázzatok rá, ne törjétek össze, és ha versengés is lesz a dologból (ne adj isten) ne ostromoljátok, mert megijedhet, és zárkózottá válhat.

Egy férfi tiszteletben tartja a nő döntését, mégha az ellene való is. A botránnyal csak nevetség tárgyává válik... Éretlen kölyök látszatát kelti.

Megjegyzés: A barátoddal való beszélgtés nem tudom mennyire jó tanács, mert nem tudom milyen "vérmérsékletű" a barátod. Az én véleményem csupán, hogy jobb az ilyet tisztázni. A sunnyogásból csak botrány lesz...

21:38-as :P

Sok sikert!

ui: cáfoljatok meg, nyugodtan, ha szerintetek nincs feltétlenül igazam.

11:04

Szerintem kicsit fekete-fehéren fogjátok fel a kérdést. A dolog bonyolultabb, finomabb, tény, hogy sarkítottan fogalmaztam, mert szeretek lényegretörő lenni. Most egy kicsit részletesebben.

"Én azt tanácsolnám, Te kezdeményezz"

Ha ő "kezdeményez" _egy_ _döntő_ _lépést_, akkor nincs visszaút. Felrobbantja a hidat maga mögött és veszélyes helyzetbe kerül. Neki _egyfolytában_ kezdeményeznie kell, de pont a döntő lépés nem kizárólag az ő feladata. Úgy képzeld el, mintha vizet csöpögtetnél egy pohárba, és az majdnem tele van. Az utolsó csepp: ezt a megtiszteltetést bölcs dolog a lányra hagyni. Normális esetben egy kapcsolat nem úgy alakul ki, hogy 2010. június 1. 15 óra előtt semmi, utána meg járnak, mert a fiú mondott valami cifrát. Hanem úgy alakul ki, hogy már hetek óta sokat vannak együtt, sokat nevetnek, sokat néznek egymás szemébe, néha megérintik egymást, és 2010 június 1-jén 15 óra 3 perckor amikor Kérdező úr mintegy véletlenül megfogja a lány kezét, az nem húzza el a sajátját, és erre Kérdező úr szembefordul a lánnyal, és a lány az ő szemébe néz, és erre Kérdező úr közelebb hajol, a lány szintén közelebb hajol, és 3 perc 18 másodperckor elkezdenek csókolózni és innentől már tényleg járnak. De ha mégsem jól alakul a dolog, akkor Kérdező úr még 15:03:15-kor is komoly arcvesztés nélkül képes kihátrálni ebből a szituációból úgy, hogy később is próbálkozhat. Ha rendez valami Rómeó és Júlia jelenetet, akkor abból már nem tud kimászni, ő visel minden felelősséget, és a nő teljesen domináns helyzetbe kerül vele szemben. Ha ekkor nem megy minden simán, akkor ezt a játszmát elvesztette és a keletkező károkat roppant nehéz lesz reparálni. Nagy spílernek kell lennie ahhoz, hogy ebből ne legyen baj.

"Nem mellesleg vegyük figyelembe, hogy a Te barátnőinek talán nem Te voltál az első kapcsolatuk, így már rutinosabban állnak a témához."

Ez vegyes volt.

"Én a lány helyében tartanék attól, hogy elsőként szerelmet valljak, ez főként akkor igaz, ha a lány félénkebb típus."

A félénk nem fog _vallomást_ tenni, de nem is ez a cél. A félénk ugyanúgy képes arra, amit a fenti kis mesében leírtam, mint a nem-félénk. Nem kell misztifikálni a nőket. Mutatis mutandis ugyanazt akarják, mint a férfiak. Sokkal jobban hasonlítanak ránk, mint sok férfi képzeli.

"Ha szerelmes is, szerintem várni fog."

Igen, de közben jeleket ad le, amikre folyamatosan építeni lehet.

"A kérdező teóriája, mi szerint neki lenne ildomos előbb lépnie, megállja a helyét."

De (1) a háborúban és a szerelemben nincsenek szabályok, főleg nem illemszabályok. (2) A kérdezőnek természetesen egyfolytában "lépnie kell", mindig előre, egészen aprókat. De nagy döntő hollywoodi lépéseket ne tegyen, az nem éri meg. Ha mégis lesz cukormázas nagyjelenet, az legyen a nőé. De leginkább ne legyen. Ez a lényege annak, amit mondok.

Kedves Kérdező!

Hívd el a lányt valami ürüggyel! Lehet simán egy fagyira is!

Az udvarló nem lényeges, ha Te jössz be neki!

Ki fog derülni!

(arról, hogy ki valljon előbb szerelmet: a férfi. De akkor, ha már bőven együtt járnak).