Mi legyen? Szégyellem magam.

14 éves lány vagyok.2009.szept.20.-a óta ismerek egy fiút,aki most töltötte be a 18. évét.1 hónapja szóbahozta a témát,hogy mi lenne ha vele veszteném el.Én meg mondtam neki,hogy adj időt a gondolkodásra.1 hónapja gondolkozom azon,hogy mi legyen.Főként azon gondolkozom,hogy csak kiakar használni-e,vagy mi van?Merthogy én októberben szakítottam vele azért,mert egyszerűen mindig rajtam lógott,mint egy csimpánz.Tiszta idegesítő,hogy azt mondja nekem,hogy cica..holott nem vagyok ilyen k.rvás!meg úgy írja a köszi-t,hogy "kösszy" meg a puszit,hogy "pusszy"..mint egy b.zi!És csodálja,hogy még mindig gondolkozom!Most nem tudom eldönteni,hogy mi legyen.Mert örökké szűz meg nem akarok maradni,és úgy érzem,hogy ő alkalmas lenne rá..mert amúgy meg jól eldumálunk.Csak ezek az idegesítő szokásai nekem kicsit sokak.Azt mondta,hogy ő gyors..egyik barátnőmnek meg elmondtam,hogy mit mondott,az meg rögtön rávágta,hogy "gyors,mint a nyulak" xĐ hát erre akkora röhögőgörcsöt kaptam..xĐ

És szégyenlem,hogy 14 évesen AZT AKAROM..:S

Egyszerűen már nem tudom magamba folytani a szükségleteimet.De félek,hogy hamar kikotyognám a kis titkomat(már ha majd lesz),és majd sírok anyámnak h. bocsásson meg érte..mert állítom,hogy NAGY PERPATVAR lenne belőle.:S "apám" állandóan a nyakamon lóg,folyton ott van,ahol én,sosem tudom levakarni a hátamról..pedig nem szeretem,ha a szabadságomat elveszik.Nem szoktam kint lenni éjfélig sem,sőt hétköznap csak akkor teszem ki a lábamat az utcára,mikor megyek-jövök a suliból/ba meg amikor megyünk vásárolni.:P apámat azért nem szeretem,mert most alkoholista lett...:@ és kib.szottul utálom,hogy mindig megbocsájt neki anyám,de ha én kapok rossz jegyet akkor egy hétig is azon csámcsognak kettecskén..az alkoholista férjével együtt.

ÉS MOST ÖRÜLÖK,HOGY ÖRÖKBEFOGADTAK.

Mit szóltok ehhez?:S

BUNKÓ KOMMENTEKET,VÁLASZOKAT NEM KÉREK!HA VALAMI NEM TETSZIK,NÉZZ MAGADBA,DE SÜRGŐSSEN ÉS HÚZZ EL INNEN!