27/N vagyok, párommal 4 éve együtt. Ilyenkorra szerettem volna férjhez menni, tervezgetni, de nem tudok. A párom szeret én is őt, de úgy érzem, nem ő az igazi. Szakítani nem tudnék vele. Mi legyen?

Hogy erted hogy nem eltel eleget? Ha osszehazosodsz valakivel akkor az mar az eleted vege?

Valoszinuleg kotodesi problemaid vannak, ha tul kozel kerulsz barkihez megijedsz. Ha ez a helyzet akkor nem volt biztonsagos alapod az onmegvalositashoz mar gyerekkordtol kezdve, felelembol sokmindenrol lemondtal.

Lehet hogy olyat varsz a parodtol amit csak magadnak adhatnal meg.

Én teljesen megértelek.

Nem hiszek a házasságban és valóban kb az(eddigi) életem a végének érezném, amit nem akarok.

Mondjuk én férfi vagyok, így más vonatkozik rám, de akkor is megértem az érzéseidet.

A legjobb a tiszta beszéd, szóval mondd el neki, hogy hogyan érzel és kérd ki a tanácsát, javaslatait.

Az én olvasatomban ez a para csak azt jelenti, hogy van eszed és el is gondolkodtál vele, fel is fogtad, hogy mit jelent a házasság igazából. És én ezt becsülöm benned. Az lenne a nagyon para, ha virágokat szórnál a smaragdszín réten, és a szivárványos ég alatt gyakorolnád, hogy kell kimondani az 'igen'-t. Mert nagyon sok olyan házasságot láttam, ahol az arának egy cseppnyi kétsége sem volt... 2 évre rá meg válás, vagy épp beleunt a 8 éves házasságába.

Inkább a gondolkodás és aggódás, mint a fenti eset. Hidd el ez az ésszerűbb és a jobb.

Én megértem a vágyat, hogy a házassági fogadalommal szeretnénk véglegesen is igent mondani... de csak a változás állandó az életben. Épp ezért nincs is bennem görcs a párkapcsolatomat illetően. Tart ameddig tatania kell. Én úgy fogom fel, hogy nem a nagy őt keresem, nem az igazit és egyéb szemkiverős kirakat cuccokat, azért vagyok most a párom mellett, mert szeretem, mert becsülöm és ő társam, aki életem ezen szakaszában a barátom és tanítóm is. Nélküle nem lennék az aki most vagyok, sokkal kevesebb lennék. És ha ez majd véget közöttünk legyen az 1 éven belül vagy a halotti ágyamnál, akkor szeretnél tőle barátként is elválni, és megköszöni mindazt amit hozzátett az életemhez.

Szerintem te is most kicsit szállj le a hollywoodi fellegekből, mert az fetisizált, cukorszirupos szerelem, bizony legalább akkora hazugság mint minden más amit egy romantikus könyvbe vagy filmbe beletuszkolnak. Az nem a valóság, hanem egy réteg igényeinek a kielégítése. Akárcsak a pornó. Kicsit lépj le a realitás talajára és úgy nézd az életet. Ne egy délbábot kergess, mert azok szülik a katasztrofális döntéseket.