Miért nem találom a boldogságot?

Már annyira szeretnék tartozni valakihez boldogságban élni de egyszerűen nem sikerül. Életembe eddig kevés pasim volt mert ugye sose voltam az az ismerkedős fajta ja és nem jártam el itthonról szórakozni. Neten keresztül ismerkedtem mindig és sajnos nekem ez nem vált be. A legelső pasimat is chaten keresztül ismertem meg vele több mint 3 évet voltam. De sajnos sok volt a probléma köztünk amit most nem akarok leírni mert már ugye a múlté. Vele volt eddig a leghosszabb kapcsolatom de már véget ért 2 éve. Azóta nem is volt olyan pasi aki komolyan szeretett volna. Én viszont többször is szerelmes voltam de sajnos viszonzatlanul. Az itt a legnagyobb gond nálam,hogy a külsőt nézem a legjobban. Ha valaki nem tetszik pl arcra akkor már elutasítom még csak esélyt sem adok neki,hogy jobban megismerjük egymást. Aki viszont tetszik nekem az általában bunkó velem szembe és nem ért meg. Csak kritizálni tud és bennem keresi mindig a hibát. Megszoktam már,hogy soha senkinek nem vagyok jó :( Vagyis annak nem aki nekem kellene. Mindig pórul járok a pasikkal. Én már réges rég feladtam a reményt,hogy valaha boldog leszek. Nem tudom mit csináljak pedig nem vagyok csúnya nő sokan megnéznek az utcán is a pasik főleg ha kiöltözök. Lehet egy kicsit a modorommal van gond mert eléggé kibírhatatlan vagyok néha. Főleg ha valaki tetszik akkor futok utána és ezt a pasik többsége nem szereti. Mit tehetnék,hogy felfigyeljenek rám? Vagy szólítsak le valakit aki tetszik? Mit tanácsoltok?