Mennyire jellemző ez a határozott domináns nők párkapcsolataikra?

Ez attól függ. Ha emellé mindkét fél rugalmatlan, és csökönyös, akkor igen, ez jellemző.

Viszont attól, hogy valaki határozott, és szereti a kezében tartani az irányítást még nem jelenti, hogy egyáltalán nem hallgat az észérvekre, és képtelen kooperálni másokkal. Sok esetben mondjuk igazad van, tényleg az a helyzet, amit felvázoltál, de szerencsére nem mindig.

Én határozott nőnek tartom magam és a környezetem is annak tart.

A tanácsokat megfontolom, a jókat elfogadom, de nem szeretem, ha konkrétan megmondják, hogy mit csináljak.

Nem tudnék magam mellé elképzelni egy tutyi-mutyi embert.( a hétköznapi életben sem és az ágyban sem)

Természetes, hogy két határozott ember többet fog vitatkozni...A titok a kompromisszumkéségben van.

Nekem határozott nőként alap, hogy határozott férfit keresek magam mellé, akivel egyenrangú partnerként tudjuk egymást kezelni. Nem tudnék olyan emberrel lenni, aki nem tudja, mit akar az élettől, akit irányítani, "terelgetni" és babusgatni kell és aki 30 évesen is fiúként tekint magára. Bár igaz, dominánsnak nem érzem magam - nem akarok senkit sem irányítani, nem vágyom rá, hogy minden pontosan az én elképzelésem szerint történjen (például ha valaki más módon oldja meg ugyanazt a problémát, nem fogom erőltetni a saját módszerem, hiszen bízom benne, hogy felnőttként el tudja maga dönteni, hogyan oldja meg a dolgot, ugyanez igaz más helyzetekre is).

A férjem is abszolút határozott, karakán típus, de nem szólunk bele mélyen abba, hogy a saját dolgainkat milyen módon intézzük, hacsak nem kérünk egymástól tanácsot. Nekem nem fáj, ha ő más módon vásárol, ügyintéz, takarít, programot szervez, dolgozik, stb stb mint én (még ha pl. az én módszerem gyorsabb is :)), hisz hadd döntse már el maga, 30+ évet simán túlélt nélkülem, nem lett a gyerekem azzal, hogy összejöttünk. Fordítva ugyanez. Egyik végletet sem bírnám, se azt, ha mindig beleszólna a dolgaimba és mondaná, mit hogyan csináljak, de azt sem, ha nekem kéne állandóan mondogatnom neki dolgokat, amikre magától nem képes, helyette döntéseket meghoznom.

A szélesebb haveri körömben egyetlen olyan srácot ismerek, aki olyan típus, mint te és mégis lett párkapcsolata. Ott a lány dönt mindenben, ő tartja el, örül, hogy ő hordja a nadrágot, a srác meg csak elvegetálgat, mint az a bizonyos befőtt. Szóval fel a fejjel, mert bár elég ritka, van ilyen is. Ha elfogadod, szereted magad így, ahogy vagy, akkor csak a megfelelő partnert kell megtalálni.

Két dudás egy csárda esete. Legalábbis ismerek nem egy ilyen kapcsolatot. Éppen emiatt olyat is, ahol a nő a határozott, ő hordja a nadrágot, a férfi pedig enged neki. Nem azért mert papucs, egyszerűen ilyen a személyiségük és köszik szépen, jól megvannak így.

Szerintem nem jelenti azt, hogy határozatlan egy férfi, ha vannak dolgok, szituációk, helyzetek, amikor átadja a nőnek az irányítást. Attól, hogy bizonyos dolgokban nagyon is tudja mit akar az élettől egy férfi, más területen még lehet kevésbé biztos. Éppen jól jöhet, ha van egy nője, aki azon a téren magabiztosabb erősebb. És fordítva, mintegy kiegészítvén egymást. Olyan nincs szerintem, hogy egy ember minden területen megingathatatlan legyen, mert kb. akkor robot lenne. Legfeljebb az ego átveszi az itányítást, és előadja, hogy ő kibillenthetetlen. Intelligens, okos ember elismeri, hogy nem tökéletes és bizony vannak gyengeségei is. :] Attól, hogy olykor kikéred a véleményét, tanácsát a másiknak, még nem leszel határozatlan papucs. Ez csak magánvélemény.

A lényeg, hogy a két ember a gyengeségeikkel együtt kompatibilisek legyenek egymással, mert akkor harmonikus kapcsolatot építhetnek fel.

Haydi Gidelim "Olyan nincs szerintem, hogy egy ember minden területen megingathatatlan legyen, mert kb. akkor robot lenne. Legfeljebb az ego átveszi az itányítást, és előadja, hogy ő kibillenthetetlen. Intelligens, okos ember elismeri, hogy nem tökéletes és bizony vannak gyengeségei is. :] Attól, hogy olykor kikéred a véleményét, tanácsát a másiknak, még nem leszel határozatlan papucs."

Ebben abszolút egyetértek, de teljesen más, ha valaki tanácsra válaszol/reagál, vagy kérés/kérdés nélkül nekiáll dirigálni, mert "ő jobban tudja". Ill. az is más, ha valaki folyamatosan, minden apróságban "tanácsot" kér, mert semmit nem tud eldönteni. Én az utóbbi két típust kerülöm :)

8-as köszönöm, de szerintem azért van belőlünk bőven, legalábbis a környezetemből kiindulva :)