Túlzott női elvárások. Szerintetek sincs ennek igazából reális valóságalapja?

#11

Általában a csontvékony fajtára szokták ezt mondani az átlagos/kövérkés/dagadt változat már nem érdemli ki ezt a jelzőt.

Amúgy nem tudom mekkora tévedés, de a buszmegállóban a csajok kit is néztek végig? Egy idegesítő, "menő" cigányt, nem a csendesebb-normálisabb figurákat. És nem kiröhögték a cigót, hanem tetszett nekik.

Ez nálam pontosan így van. Az exem mások szerint minden volt, csak jó pasi nem, de én nagyon szerettem. :)

Ha viszont valaki csak kicsit tetszik, vagy még kicsit sem, akkor egyből észreveszem az összes hibáját, mert nem vagyok szerelmes...

Férfiak és nők is úgy vágnak a kapcsolataikba, hogy a fejükben élő ideált vetítik ki a kiválasztott partnerre. Ebben semmi újdonság nincs, ez a világ rendje, így működik az emberi elme.

Minél nagyobb a szakadék az elképzelt ideál és a valóság között, annál nagyobb lesz idővel a csalódás, a kiábrándulás, amikor lekerül a rózsaszín szemüveg (ami szükségszerűen bekövetkezik idővel).

Minél érettebb valaki (ami nem feltétlenül korfüggő) annál inkább képes megfogalmazni reális igényeket a partnerével szemben, és olyan partnert választani, aki tényleg közel áll ezekhez az elképzelésekhez, nem csak belevetíti.

A reális igény nem azt jelenti, hogy le kell tenni a lécet a béka feneke alá, és bárki jó, hanem tudatosítani, hogy számomra mi az, ami TÉNYLEG fontos a másik személyben, ami elengedhetetlen a kapcsolat működéséhez. Ehhez kell tapasztalat is, mert a gyakorlatban például az derül ki, hogy a sportos testalkat rengeteg idővel jár, ami a kapcsolattól veszi el az energiákat, és akkor már mindjárt nem olyan szimpatikus. Lehet, hogy a kocsi sem lesz olyan érdekes, ha kiderül, hogy a társam csajozásra használja, és nem engem visz vele bevásárolni. És még lehetne sorolni. Minden tulajdonság pontosan annyira válik értékessé, amennyi gyakorlati haszna van a kapcsolatban (és minél kevesebb hátrányt okoz). Az érett személyiség abban mutatkozik meg, hogy képes megfogalmazni, hogy pontosan milyen elvárásai vannak, azokat MIÉRT várja el, és onnantól igenis joga van elvárni, mert az neki valóban fontos, és a hiánya frusztrációt okozna a kapcsolatban (aminek a másik fél inná meg a levét).

Szóval a megoldás, hogy mindenki azt várja el, amire tényleg szüksége van, azt viszont feltétlenül várja el, és ne csak belelássa a másikba.