Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Meddig lehet bírni szex nélkül?
Lassan azt érzem, kezdek megőrülni.
Párommal nagyon ritkán tudunk együtt lenni, és ez engem kikészít.
Próbáltam már vele beszélni róla, ő azonban nehezen tud nyíltan beszélni intim témákról, általában hümmögés, bólogatás a vége, mert kellemetlen a dolog.
Sajnos a körülményeink perpill nagyon rosszak (neki lakótársai vannak albérletben, akik marha ritkán lépnek le; tőlünk a szülők kitiltották, nem kedvelik - tudom, halál gáz felnőttként...), szóval ritkák az együttlétek. Két hónapja(!!!!) aludtam nála utoljára... Hozzánk nem szeret jönni akkor se, ha egyedül vagyok itthon, nehogy rajtakapjanak (volt már rá példa). Régebben próbálkoztam ilyesmivel, hogy vaduljunk kicsit pl. ha elmegyünk kirándulni, de nem vevő az ilyesmire, ő az az "ágyban párnák közt" típus.
Sosem tartottam magam szexéhesnek (volt olyan ex, aki azért dobott ki, mert szerinte prűd vagyok, nem bírtam a napi többszöri igényét hosszú távon), de a mostani helyzet kikészít. Tudom, hogy nem a párom tehet róla, de legalább látnám, hogy neki is hiányzik... Ha szóvá teszem, ő akkor is inkább az összebújást, ölelkezést hiányolja. Mert nem lehet mindig csak falni egymást.
Gondolatban már előre attól rettegek, hogyha végre összeköltözünk, mi lesz, ha ez akkor sem változik. Megkattanok, komolyan.
Legszívesebben közölném vele, hogy meghúzhatna most már bármelyik bokorban, de az meg egy nőtől olyan közönséges. :D
Nyugtassatok meg, hogy más is van ilyen rossz helyzetben. És hogy nem vagyok idióta, amiért ilyen nehezen viselem. :D
válasza:Voltam ilyen helyzetben, de az együttélés során sem lett jobb, sőt...
Tulajdonképpen teljesen megszűnt a szexuális életünk, a páromat egyáltalán nem érdekelték az én igényeim: mivel neki nem volt igénye a szexre (férfi létére) ezért elvárta volna, hogy fogadjam el a helyzetet és éljünk együtt lakótársi viszonyban. Mert itt ez a fő probléma: hogy az egyik félnek van egy jogos igénye, amit a másik semmibe vesz, meg sem próbál közelíteni a másik igényszintjéhez!
Nekem a 10 éves kapcsolat után több év pszichoterápiával sikerült helyretenni az önbecsülésem, úgyhogy a mai eszemmel már menekülnék az elején, és eszembe nem jutna olyan emberrel összeköltözni, aki magasan tesz az én igényeimre, érzéseimre.
válasza:Keress egy normális pasit aki "meghúz" bárhol csak legyen rá alkalom!
Ez amúgy sem kapcsolat így szerintem.
válasza:Épp ez a baj!Ha egy vérmérsékletűek és beállítottságúak lennétek akkor megrántana mindenhol ahol csak lehet.
Szerintem ne pazarold rá az idődet,energiádat!
-előző
válasza:>Próbáltam már vele beszélni róla, ő azonban nehezen tud nyíltan beszélni intim témákról, általában hümmögés, bólogatás a vége, mert kellemetlen a dolog.
Én ebben látom az alapvető problémát. Nem lennél ennyire bizonytalan a dologban, ha tudnátok normálisan beszélni erről, mint minden másról is. Úgy kell csinálni, hogy ne legyen kellemetlen. Nagyon fontos kérdés: igyekszik a párod megérteni az igényeidet?
>ő az az "ágyban párnák közt" típus.
Az elég unalmasan hangzik. Főleg, hogy te lazább és nyitottabb vagy. Ő nyitott alapvetően? Bele tudnád vinni a kalandokba? Ha csak tapasztalatlan és/vegy gátlásos, de amúgy nyitott, az nemfeltétlenül baj, idővel fel lehet oldani a gátlásokat és lehet, hogy megszereti a meredekebb dolgokat. De ha elutasító, elzárkózó és nem is akar változtatni, az baj.
Összefoglalva: ha komolyan veszi az igényeidet, képes változni és megnyílni, akkor van remény, csak dolgozni kell rajta.
válasza:Teljesen más az igényszintetek és a szexuális kultúrátok, ez világos.
Kérdés, hogy le tudsz-e mondani egy életre a saját igényeidről a párod kedvéért, egyoldalúan, mert ő semmin nem változtat, meg sem próbál alkalmazkodni a te igényeidhez.
Egy normális kapcsolatban a felek közelítenek egymáshoz: mindketten tesznek lépéseket azért, hogy a másik kedvében járjanak. Nálatok meg úgy néz ki, hogy te engedsz, ő meg kényelmesen várja, hogy közeledj a te álláspontja felé.
Tapasztalattal nincs gond, tapasztalatlan inkább én vagyok :D, inkább a gátlásosság. Vagy nem is tudom. Volt rá példa, hogy pl. éjszakai séta közben eldugott helyen pettingeltünk, akkor az tetszett neki, meg utána legközelebb ő is kezdeményezett hasonlót. De utána meg mintha ciki lenne, és szívesebben elfelejtené, vagy nem is tudom. Ha szóba jön, akkor elüti viccelődéssel az egészet, vagy úgy tesz, mintha nem is emlékezne rá.
Azt azért nem mondom, hogy nem jár a kedvemben, mert egyébként figyelmes szerető, és ő is mondta már, hogy nem volt még ilyen odaadó barátnője. Szóval ha van, akkor nagyon jó. Csak a körülmények is rosszak, és félek, hogy neki ez elég is.
Csak valahogy ez mintha ilyen tabutéma lenne nála, és így nehéz. Ebből meg nem tudom, hogy lehet kirobbantani.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!