Miért van az, hogy az emberek a barátjukért/barátnőjükért mindent megtesznek, a házastársukért semmit?

Sztem ez, amit írtál, részben általánosítás. Én fiatal - még nem házas - párok esetében is sokszor látom azt a tanácsot, h "hagyd el", "keress mást", "szakíts"... Ez nem a házastársak "privilégiuma" sztem. A dolog titka inkább abban rejlik, h a fiatalok még telve vannak energiával, tettvággyal, tenniakarással, és mindent megtesznek a párjukért. Miért? Mert félnek, h mást nem találnak. Félnek, h sose mennek férjhez, sose nősülnek meg. Félnek, h egymagukra maradnak... Ezzel szemben aki házas, az már tudhatja - legalábbis a többiek szerint - h egyszer már sikerült, miért ne sikerülhetne másodszorra is? Miért ne találhatna százszor jobb férjet, vagy feleséget... Én legalábbis csak ezt látom magyarázatnak.

Viszont az eredeti kérdésre visszatérve úgy gondolom, h tanácsokat osztogatni mindenki tud, mindenkinek. Nemtől, kortól függetlenül.

Nézd csak meg, hány olyan kérdés van itt, amit 20onévesek vagy tinik írnak ki nem jól működő párkapcsolat miatt, és tömegesével buzdítják őket a váltásra.

Megnézném, h az ilyen választ adók között hány olyan van, aki tartós párkapcsolatban él... Mert meggyőződésem, h a szingli/facér emberek vannak többségben köztük...

24/L