Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kétségbe vagyok esve, szerintetek megbocsájt?
Röviden, 2 hónapja vagyunk együtt a párommal, itthon nagyon messze élünk egymástól, jelenleg külföldön dolgozunk mindketten, közös otthonra gyűjtünk. Nagyon egyedül érzem magam, mert nem egy helyen vagyunk, ritkán találkozunk, nem sokat beszélgetünk nap közben sem, mert nincs időnk. Egyébként sem szoktunk olyan nagyon lelkizni, amire nekem szükségem lenne, így ezt mással tettem meg. Olyan témában is, amit belátok, nem mással kellett volna megbeszélnem. Mikor ez kiderült, letagadtam. Utólag tudom, hogy jobb lett volna őszintének lenni, de addig hárítottam, míg meg nem nézte az egész beszélgetést, és most haragszik, 1 napja nem keresett, ma reggel írt, hogy majd megbeszéljük később. Az előző kapcsolatai is a bizalmon estek szét, és így nem tudja, hogy mit kezdjen velem. Nagyon szeretem, és már ezerszer megbántam, hogy a szemébe hazudtam. Fordított esetben én nem tudnék napokat agyalni ezen, akkor sem, ha nagyon bántana a dolog, mert szeretem...
Privátban kifejtem jobban a témát, aki tudna segíteni. Köszönöm!
20L
Szerintem a közös otthonra gyűjtés előtt ki kéne bírni két hónapnál tovább együtt hazudozás és bizalmatlanság nélkül...
Bocsi, de ez így teljesen komolytalan, valójában még nem is ismeritek egymást igazából. Ráadásul még a távkapcsolatban sem megy a kommunikáció, te lelkizni akarsz, ő annyira nem. Te keresel valakit, akivel lehet. Ő bizalmatlan. Te a szemébe hazudsz. Ő megsértődik.
Most komolyan, szerinted így néz ki egy komoly, közös jövő elé néző felnőtt párkapcsolat? Hadd segítsek: nem.
Azt hiszed, hogy szereted, pedig csak egy lufit fújtál fel az ő arcképével.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!