Kinek van itt igaza? Megint nekem kellene nyelnem?

Korábban már írtam ki hasonló kérdést, de szerencsére megbeszéltük,megoldódott.

Mindketten már felnőttek vagyunk, huszonévesek.

Én vagyok a férfi.

Dolgozunk, de ha úgy van időnk, napközben viberen szoktunk egymásnak írni.

Ma is így történt.

A barátnőm megemlítette, hogy baj van, az egyik rokona beteg, kórházban van,s nem tudja, menjen-e dolgozni, meg mi legyen, mert el kellene utazni vidékre.Mondtam neki,hogy egyedül semmiképpen ne menjen,hanem az édesapjával közösen mert messze is van(mi is messze élünk egymástól sajnos), de ez most nem lényeges.

Beszélgettünk, de egy darabig nem írtam neki,mert dolgoztam, s nem néztem a telefont.

Jó 3/4 óra múlva látom teleírta a vibert(nem tudtam nézni).

S ezt írta.

Kb két órakor indulunk Le van szervezve. Ha sikerül 3 óra alatt ott vagyunk.

S hogy mindent látok, de egy sort sem írok(Tényleg nem láttam). Rendben sok dolgod van, tiszteletben tartom Majd akkor írok, ha odaértem, vagy kedvem van, na légy jó. Az én bajom, nem a tied. Élj tovább, de nélkülem. Ku.. va jó, hogy lesz..rsz, arra sem vagy képes, hogy megírd, hogy dolgozol. Szóval ennek így tényleg nincs értelme. Szrban vagyok, és le..rod. Láttad b..zdmeg

És visszaírtam kb fél óra 3/4 óra múlva, hogy el sem olvastam hidd el, itt sem voltam,s nekem ne ba..megolj. Én is volt, hogy írtam egy regényt s látta írt ki de nem írtál(Most az én hibám tényleg, hogy láttát írt ki, de valójában nem láttam? Be volt kapcsolva a net, de nem néztem a vibert:(

Hiába kértem bocsánatot,hiába kívántam mielőbbi felépülést, nem érdekli:( Azt hajtogatja, hogy nem tartozik rám, s hogy láttam, de egy egy sort sem írtam vissza me hogy ő nem fog keresni,s hogy mindig bazt írja ki láttam.

Nem tudok már mit csinálni:(

Valóban szólnom kellett volna, hogy bocs dolog van?

Váratlan munka jött közben, de az nem azt jelenti nem aggódodk.