Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan hozzuk helyre az elvesztett bizalmat? Voltatok már hasonló helyzetben?
A barátommal lassan 5 éve együtt vagyunk,az utóbbi két év elég rossz volt.Nem voltunk őszinték egymással,bántottuk egymást,nem beszéltünk meg semmit.Nemrég szakítottunk egy időre hogy átgondoljuk hogy mit csináljunk.Szeretjük egymást de szerintem nincs értelme addig újrakezdeni amíg a bizalom nincs meg.De nem tudom hogy hogyan induljunk el a jó úton.Eddig arra jutottam hogy kezdetnek megosztok vele olyan dolgokat amiket magamnak sem szívesen vallok be de nagy szerepe van abban ahogy viselkedem.
Tudom hogy nehéz lesz mert neki eddig sok rossz tapasztalata volt azzal kapcsoltban hogy őszinte volt valakivel és emiatt velem sem tud még az lenni.
Tanácsot szeretnék kérni olyantól aki megélt már hasonló dolgot és sikerült helyrehozni a kapcsolatukat hogy hogyan csinálták.Köszönöm :)
válasza: válasza:Én inkább abban nem hiszek, hogy ha egy öt éves kapcsolatot az elmúlt két évben nem sikerült normális szinten tartani, akkor most bármi megváltozik.
Szerintem csak ragaszkodtok valamihez, ami már nem működik. Tudom, tudom, szép ez az "elromlott, javítsuk meg" elv, de sajna itt is létezik a műszaki totálkár.
válasza:Ha már elveszett a bizalom nem nagyon lehet helyre hozni, legalább is nekem ez a tapasztalatom.
Nyilván, ha tudtátok volna, hogy a másik megértően reagál nem kezdtetek volna el hazudni egymásnak.
Lehet átmenetileg szinten tudnátok tartani a dolgokat, de egy idő után valószínűleg borulva az egész. :(
válasza:Ehhez mind a ketten kellettek.
Ha megvan a közös elhatározás. Az alapoktol kell kezdeni.
Iszonyu nehéz lesz! De teriteni kell a lapokat! Ezt gondoljátok át elötte! El tudjátok e viselni amit hallottok.
Ki kell forditsátok magatokat a másik számára. A legaprobb stiklit is elmesélni!
És itt lezárni, tiszta lapot nyitni!
Mondom, nem könyű, de innentől nincs mit szemrehányni!
Viszont felhozni, visszaélni vele késöbb aljasabb mint maga a hazagság volt!
Az első három válaszolónak: Én is így gondolnám, ha mi ketten csak két ember lennénk a világból, akik valamiért találkoztak.De nálunk más a helyzet.Ha ennél jobban egy helyről jöttünk volna akkor az már vérfertőzés lenne.Nem tudom leírni pár mondatban hogy mennyi minden összeköt minket ezért meg sem próbálom,de tudom hogy van értelme helyrehoznunk.
A 4.válaszolónak köszönöm a tanácsot.
válasza:Te már eleve eldöntötted, hogy van értelme, akkor miért kérdezel meg másokat erről? Csak megerősítésre vártál, hogy igen, van értelme.
De én meg azt gondolom, hogy ha valóban annyira sok közös van bennetek, akkor nem jutottatok volna el idáig.
Lehet, hogy nagyon hasonlóak vagytok, csak épp egy kapcsolat alappillére, az őszinteség nem működik köztetek.
válasza:Szerintem ha egy kapcsolat el tudott romlani annyira, hogy már elértétek a szakítást, akkor annak már nincs értelme. Tudomásul kell venni, hogy vége van.
Ha újra is kezditek, soha nem lesz már olyan mint korábban. Mindig ott fog lógni a levegőben, hogy miért lenne most másképp, hisz egyszer már feladtátok, szakítottatok...
válasza:Nem az adta fel leginkább aki teljesen feladta? Aki meg sem probalja?
Mert az életben van példa rá, hogy sikerül!
Akkor miért ne probálná meg ő is!
Köszönöm mindenkinek a választ a negatívakat is,nem fogjuk feladni, nem abból indulunk ki hogy lehet hogy úgyis rossz lesz,úgyhogy inkább meg sem próbáljuk.Lehet hogy éppen elégszer követtük el ugyanazokat a hibákat hogy tanuljunk belőle,és többet ne kövessük el.
Írtak többen is,hogy voltak már ilyen helyzeteben és persze van akinek nem sikerült,de van olyan is aki helyrehozta a feleségével és azóta is házasok,több mint 15 éve.Hiszek benne hogy nekünk is sikerül,csak tennünk kell érte.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!