Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tanácsoltok, ami nem szakítás?
Elegem lett a barátom töketlenségéből. Ő idén érettségizik, infóból emeltet, de a tanára egy idióta, és vagy nem hagyja gyakorolni, vagy olyan feladatokat ad neki, aminek semmi köze az infó emelt érettségihez. Barátom meg nem annyira tökös, hogy közölje, hogy ő most ezeket gyakorolja, mert neki ez kell az érettségihez.
Ma is emiatt vesztem vele össze, és már nem látok más kiutat, mint a szakítás. Én már dolgozom, infó területen. Barátom azt mondja, hogy én motiválom, ami szerintem szintén nem túl jó dolog, hogy magától semmi motivációja nincs. Értem én, hogy 18 éves, de én ennyi idősen céltudatosabb és határozottabb voltam. Ha abban nem képes a sarkára állni, hogy egy emelt infót le tudjon tenni (még azt se tudja, hogy milyen feladatok vannak benne, otthon se gyakorol, velem sem, pedig segítenék)... akkor nem fog annyit változni később, hogy ne nekem kelljen minden lépését irányítani.
válasza:Hát bocs, de az, hogy valaki konfliktuskerülő, alárendelő személyiség, az eléggé meghatározó az élet minden területén, és ez nem olyan dolog, amin túl könnyű lehetne változtatni. Általában több éves pszichoterápiával szokott sikerülni. És ha neked ez a minta ismerős a családodból, akkor pontosan tudhatnád, hogy mennyire meghatározó, mégis őt választottad.
És még valami... ugye azzal tisztában vagy, hogy ha ki tudna állni magáért, akkor veled szemben is megtenné, és elküldene melegebb éghajlatra, ha bele akarsz szólni az életébe?! Mert ez egy ilyen műfaj, olyan nincs, hogy valaki csak bizonyos emberekkel szemben konfrontálódik, másokkal meg nem...
Másokkal szemben képes vitába szállni és bevédeni magát. Itt inkább tart attól, hogy megszívatja, ha ellenszegül.
Viszont az nem igaz, hogy: "Mert ez egy ilyen műfaj, olyan nincs, hogy valaki csak bizonyos emberekkel szemben konfrontálódik, másokkal meg nem..."
Mivel volt olyan ember az életemben, aki akkor konfrontálódott, amikor az érdeke úgy kívánta. Engem pl mindig szidott, a főnökének meg nyelt.
Én kifejezetten határozott típus vagyok, mégsem konfrontálódok mindenkivel, akivel okom lenne. Szóval ez az elméleted a józan ész ellen vall.
válasza:# 12: a szidás nem azonos a konfrontálódással. A konfrontálódás azt jelenti, amikor valaki kiáll a saját érdekeiért, igényeiért.
Az is egy embertípus, aki felfelé mosolyog, lefelé tapos. De ez nem az érdekei melletti kiállásról szól, hanem arról, hogy a saját talmi önbecsülését a másik (nála gyengébbnek ítélt) ember leminősítésével őrizze meg. Az ilyen emberek címkéznek, minősítenek, és szó sincs arról, hogy igényeket kommunikálnának a másik felé. (Ez a nárcisztikusok jellemzője egyébként).
Az alárendelő ember is ki tud állni időnként magáért, de inkább "hisztivel", manipulációval, passzív agresszióval.
Asszertív (önérvényesítő) magatartásra egyik típus sem képes.
És ebből párom melyik lenne?
Exem az ő olvasatában kiállt az érdekeiért, de valójában csak a hibát kereste bennem. Mind1, ez egy másik sztori.
A lényeg, hogy nem azt akarom, hogy mindenkivel balhézzon, hanem álljon ki az érdekeiért, akár velem szemben is. De mással szemben mindenképp, ha az ellenkezik az ő céljaival.
válasza:"nem azt akarom, hogy mindenkivel balhézzon, hanem álljon ki az érdekeiért, akár velem szemben is"
Akkor keress neki egy jó pszichológust és várj néhány évet, mire a terápia eredményre vezet. Vagy fogadd el olyannak, amilyen. Vagy keress mást, aki jobban megfelel az elképzeléseidnek. De az ember személyisége nem változik markánsan 6 éves kor után, csak nagyon kitartó önismereti munkával. Ez irracionális elvárás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!