4 éves távkapcsolat, elbizonytalanodtam, mit tanácsoltok?

4 éve vagyunk együtt a barátnőmmel. Ő 27 én 26 vagyok. Anno Efotton ismerkedtünk meg. Budapesten vagyok egyetemista. Jövő héten államvizsgázom. Ő Budapesten dolgozik, de még a szüleinél lakik egyedüli gyerekként Oroszlányban. Egy jó másfél óra lejutni oda. Én meg ugyebár Pesten lakom. A gond ott van, hogy nagyon ritkán tudunk találkozni. Kapcsolatunk első 3 évében koleszos voltam, nehezen lehetett vendéget fogadni Így általában hétvégén találkoztunk. Viszont az anyja egy házisárkány. Nem dolgozik, csak otthon van, és mindenbe beleköt. Hétvégén, fáradtan meg nincs sok kedvem olyanon veszekedni, hogy "miért csak egyszer fordítottam rá a kapu kulcsot a kettő helyett" stb. Emellett meg minden nap felhívja a lányát, ha 1 órával később megy haza, már megy a vita. Plusz dolog, hogy 1 éve egyébként albérletben vagyok, saját szobával, de a barátnőm kb havi kétszer aludt nálam. A baj az, hogy ő annyira Pesten nem szeret, túl zajos neki, én meg a Deáknál lakom, ami szintén nem a legcsendesebb környék, és mindig arra hivatkozik, hogy nem tudja kipihenni magát. Meg ő 4 kor végez a munkahelyén, én pedig 5 re értem vissza, szóval ezért is inkább hazautazott munka után. A szexuális életünk is elég gyatra emiatt. Szóval átlag heti egyszer szeretkezünk. Én többször szeretnék, de sokszor felhozza, hogy fáradt, nem szőrtelenített, ne mindig csak erről szóljon, stb, meg neki amúgy is elég heti 2. (ugye ez sincs meg) Ráadásul fél éve hetente felhozza, hogyha végzek az egyetemmel, akkor már igazán eljegyezhetném. Utána meg őt ismerve tudom, hogy 1 év múlva jön a házasság, aztán még 1 év és gyerek, mert már 2 éve panaszkodik, hogy bizony neki ketyeg a biológiai órája, sok ismerőse van, aki 30 évesen már nem tud gyereket vállalni, meg neki nagy álma volt, hogy 25 évesen családanya lesz. Szóval megmondom őszintén, elbizonytalanodtam. Abszolút házasság párti vagyok, de ez a heti két találka, meg ez a gyatra szexuális élet nem tett boldoggá. Így nem tudom csak úgy mondani, hogy persze, eljegyezlek, úgy lesz. Meg emellett még szívesen dolgoznék 3-4 évet a terveim szerint egy házasság előtt, hogy sikerüljön egy kis pénzt összekaparni. Viszont barátnőm ezt nem érti, mindig azt mondja, hogy a szülők majd úgy is támogatnak, nem kell aggódni. Viszont a szüleim finanszírozták az egyetemi kiadásaimat, szóval én már megkímélném őket a további költségektől. Szóval ez van. Mit gondtok?