Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tanácsoltok, ami nem szakítás?
Elegem lett a barátom töketlenségéből. Ő idén érettségizik, infóból emeltet, de a tanára egy idióta, és vagy nem hagyja gyakorolni, vagy olyan feladatokat ad neki, aminek semmi köze az infó emelt érettségihez. Barátom meg nem annyira tökös, hogy közölje, hogy ő most ezeket gyakorolja, mert neki ez kell az érettségihez.
Ma is emiatt vesztem vele össze, és már nem látok más kiutat, mint a szakítás. Én már dolgozom, infó területen. Barátom azt mondja, hogy én motiválom, ami szerintem szintén nem túl jó dolog, hogy magától semmi motivációja nincs. Értem én, hogy 18 éves, de én ennyi idősen céltudatosabb és határozottabb voltam. Ha abban nem képes a sarkára állni, hogy egy emelt infót le tudjon tenni (még azt se tudja, hogy milyen feladatok vannak benne, otthon se gyakorol, velem sem, pedig segítenék)... akkor nem fog annyit változni később, hogy ne nekem kelljen minden lépését irányítani.
válasza: válasza:Hát ha ilyen miatt szakítasz, akkor nem igazán lesznek hosszú párkapcsolataid. Ez az Ő ÜGYE. Akkor problémázz, ha személyesen érintett vagy egy kérdésben, ha neked valamilyen hátrányod származik a társad viselkedéséből.
A párkapcsolatok alapszabálya:
1. Olyan társat válassz, akinek a személyiségét, tulajdonságait el tudod fogadni, akit nem akarsz megváltoztatni.
2. Ha valamilyen viselkedése számodra (!) problémát okoz, rosszul esik, sérelem ér, akkor jelezd, mondd el, hogy milyen érzés számodra, milyen jogos igényed sérül ezáltal.
3. Ha nem tudsz megfogalmazni személyes igényt, érzést az adott kérdés kapcsán, akkor az a másik magánügye. Mindenkinek van személyes szférája, még párkapcsolatban is, és abba a másiknak nincs joga beleszólni.
Az én meglátásom az, hogy a barátod tanulmányai a privát szférájához tartoznak. Ezt neki kell megoldani. Ha nem sikerül, az ő dolga. Majd tanul belőle. Felnőtt ember.
válasza: válasza:A gondom nekem ezzel az, hogy eddig elb.szta az idejét, semmit sem tanult. Jöttem én az életébe, látta milyen informatikusnak lenni, milyen életformát igényel. Előttem is érdekelte az infó, de úgy tervezte, hogy letesz egy okj-s képzést, és elmegy valahova minimálbérre.
Én egy elég rangos cégnél dolgozom, látom, hogy ide milyen elvárások vannak, én tovább akarok tanulni mesterképzésre, doktorálni, stb. Elmondása szerint mostmár ő is ezt akarja, és látom, tudom, hogy emelt nélkül nem lenne meg neki az alap egyetemi felvétel.
Úgy tervezi, hogy majd hozzám költözik (jelenleg pár hónapja távkapcsolat lett, 180 km van köztünk), első évben dolgozik, és utána megy el az egyetemre. 2017ben még húzósabb lesz a felvételi eljárás, szükséges az emelt szint. Ide hozzánk jó angol kell, azt sem gyakorolja, de a jelenlegi fizumból nem tudok eltartani két embert, szóval ha ideköltözik, akkor muszáj munkát vállalnia.
Nekem csak ennyiben számít. Mert én szeretném, ha hozzám költözne, ő is folyton erről beszél, de ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nem látom benne az ambíciót. Milliószor elmondtam neki, hogy minek mi a következménye, mihez mi kell, és hogy segítek is. De nem...
Nem akarom zrikálni, meg nógatni, de így nem fog sikerülni az érettségi. Az a pár hónap, ami hátravan el fog repülni, főleg hogy nemcsak programozást nem gyakorol, de még az excel-access feladatokat sem nézte át, nem tudná megoldani. A szóbeliről és a többi érettségi tárgyról már ne is beszéljünk. A többi érettségi tárgyból annyi az előnye, hogy ott normális tanárok vannak, akik segítik a diákokat, de az infónál próbálja visszahúzni őket a tanár. (személyesen ismerem őket)
#4: mérlegeltem mielőtt összejöttünk, az előző barátaim 18 éves, és idősebb énjét alapul véve. Nem sokat változtak, személyiségre. Ők 18 évesen is céltudatosak voltak, és tettek azért, hogy most ott legyenek, ahol jelenleg vannak.
Szóval nem a kor a gond, nem hiszem, hogy 25 évesen is másabb lenne.
válasza:"Ők 18 évesen is céltudatosak voltak"
Tehát neked fontos az, hogy a társad céltudatos legyen, ennek ellenére választottál valakit, aki nem az, és most elvárod tőle, hogy az legyen...
A hosszú leírásod olvasva a szülők szoktak így írni a gyerekeikről... ez nagyon nem egy egyenrangú kapcsolat.
Voltam hasonló helyzetben, jóval idősebb férfival, és bizony be kellett látnom, hogy a tervezett összeköltözés nem olyan jó ötlet, hiszen nincsenek meg benne a számomra fontos tulajdonságok. Akkor meg miért is akarnám vele összekötni az életem?
Nem céltudatost kerestem. Hogy mondjam...
Számomra a legfontosabbak egy pasiban, hogy tudjon szeretni, hűséges legyen, és értsük meg egymást. Ezek benne megvannak, egy húron pendülünk egyébként, mindenben egyforma az elképzelésünk. Még a jövőnket illetően is, a különbség annyi, hogy én törtetek érte, ő meg csak elvan a vízben.
Tesz érte, mármint... jobban tanul, mind eddig tanult, de ez így utolsó évben nagyon kevés. Nagyon elszúrta, és attól félek, hogy így bukta az, amit betervezett jövőre. (leérettségizik, munkát kap, hozzám költözik, majd tovább tanul)...
A céltudatosság annyiban zavar, hogy képtelen megvédeni magát, inkább tűr. Anyum és apum is ilyen volt, sodródtak, és bár nagyon imádom őket, az én temperamentumom teljesen más.
Ő fél szólni a tanárnak, és gyakorolni az érettségire, én meg nem szólhatok bele, hisz már nincs kapcsolatom az ottani résszel, neki kell megoldani. De ő erre képtelen. A szülei pedig nem foglalkoznak vele.
válasza:Biztos, hogy kell annyit gyakorolnia? Azért nem annyira nehéz az emelt infó, anno amikor csináltam, nem is emlékszem, hogy gyakoroltam volna rá két hétnél többet és bőven 90% felett lett.
Viszont nekem az jön le, hogy neked konkrét személyiségjegyeivel van problémád. Az élet más területén is nyilván ilyen a srác. Ha nem őrá van szükséged, akkor felesleges húznotok egymás idejét.
Viszoont, szakmai szempontból nem értek egyet ezzel a papírhalmozással. Az informatika pont az a terület, ahol erre semmi szükség, itt a tudás számít. Nekem még a Bsc-m is folyamatban van, páromnak nincs ilyen irányú végzettsége, mégis neves cégnél vagyunk programozók. A papír nem sokat ér itt.
24/N
Én nem is papírhalmozás miatt csinálom, csak találtam olyan területet, ami kapcsolódik a programozáshoz, de mégsem az, és érdekel is, mert még semmit nem tudok róla mélyebben. És itt gondoltam jó ötletnek elkezdeni. Doktorin is olyan területet találtam (nanotechnológia) ami igazán érdekel, és akár több lábon állásnak, vagy akár hobbinak is tökéletes.
Nem a személyiségével van gondom, mert akkor össze sem jöttem volna vele. Csak ez az egy tulajdonsága tud őrületbe kergetni. Mert felfogja ő, és őt is idegesíti, de mikor odakerül, akkor inkább hallgat, és nem áll ki magáért.
Ezért nagyon úgy néz ki, hogy csak én aggódom azért, hogy az, amit ő eltervezett, sikerül-e ... Ő váltig állítja, hogy sikerül, de én nem vagyok annyira biztos.
Nem tudom, hogy mennyire nehéz az emelt infó, én nem csináltam, hála a szintén csodálatos képességű infó tanáromnak. És én senki mástól nem tudtam segítséget kérni. De akkor még nem is volt kötelező. Most, hogy szigorítják a felvételi szabályokat, ha jövőre nem felvételizik, csak mondjuk 2017ben, akkor már kelleni fog egy emelt szint.
Ő pedig előbb be akar illeszkedni a munkahelyre, és utána tovább tanulni. Én mindenben támogatom, de azt tudom, hogy én képtelen vagyok 2 embert eltartani 1 keresetből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!