Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a véleményetek arról a 26 éves-állítása szerint szerelmes-értelmiségi nőről, aki az első együtt töltött szilveszteren, a hotel liftjében összeveszik a párjával azon, hogy a férfi a két külső hívógomb közül (FEL-LE) nem a megfelelőt nyomta meg?
Érdekes eset, és tényleg igaz ez esetben a mondás, hogy az éremnek két oldala van.
A kedves kérdező jó embernek állítja be magát, viszont a belinkelt kérdés alapján neki is van hibája bőven.
És ha valóban igaz, hogy te 38 évesen ilyeneket mondtál egy nőnek, akkor mélységesen szégyelld magad.
Nem csak a barátnőd volt a hibás. A teáltalad leírt szituációk valóban hisztinek bizonyulnak, viszont a linkelt kérdést olvasva te sem beszéltél vele valami szépen, és bántál vele valami jól.
Így már világos, hogy nem jöttetek ki egymással, és jobb lesz külön.
Hát tény, így azért sokkal másképp hangzik a történet, most viszont komolyan fogalmam sincs arról ki a nem normális és mi történt valójában. Mondjuk nem is az én feladatom igazságot tenni, a lényeg, hogy szerintem nem passzoltatok össze egyáltalán. Ahogy a kérdező leírta, a barátnője a sárkány, főleg ezt a lift dolgot említve, ahogyan pedig tőled olvastam, ő volt a durva a férfi-női szerepekkel. Szóval komolyan mondom teljesen érthetetlen, hogy ki hogyan viselkedett, mit tett ebben a kapcsolatban.
Egyébként ha nem olvastam volna a kérdésedet, akkor sem "ismerkednék" az interneten, nekem már megvan a párom :) azért köszönöm, hogy megmutattad a kérdést, amit te írtál, mert tényleg egészen másképp hangzik a szituáció,de külső szemmel olvasva olyan, mintha két olyan ember írta volna, akik sohasem ismerték egymást. Abból, amit te leírtál nem gondolom, hogy pszichopata vagy és orvosi kezelésre szorulsz. 21/N
Igen, ezt én is így gondolom.
A legrosszabb dolgokat hoztuk ki egymásból.
Sokkal több volt már a rossz, mint a jó.
Ezért is szakítottam vele.
Mások a férfi szerepek, és mások a női szerepek. A társadalom a nőket abban a biológiai funkcióban képzeli el, amelyet az anyaság, a családi kapcsolatok és mélyebb érzelmi kötődések ápolása, a visszafogottabb erőszak, vagyis egy láthatatlan, legalábbis nem olyan látványos hatalmi forma jellemez. Szemben a férfiakkal, akiknél a nemi szerephez tartozó feladatok között a harc, a védelem, a megélhetésről való gondolkodás áll első helyen. Ez a két szerep nagyon mélyen él az emberekben. És ez a két alapszerep, amelynek persze biológiai meghatározottsága is van, a szexualitásra meg az önfenntartásra épül. Akármilyen civilizált is a világ, ez az alap, ez a kiindulópont, és ezt a történelem csak módosította, finomította, "cizellálta", de az alapokat nem változtatta meg.
Ebből következően azt hallja az ember, hogy egy győztesnek nevelt férfinek az a szerepe, hogy védje-óvja a családját, hogy megvívja a maga harcait az önfenntartás mindennapi küzdelmeiben. Ha ez a férfi hirtelen áldozatként jelenik meg, vagyis ha sérelem éri, akkor elcsodálkozunk, mert ez nem illik a képbe, hiszen a győztes semmiképpen sem lehet áldozat. A győztes csak hős vagy legfeljebb hősi áldozat lehet, de nem lehet a gyengébb nem áldozata.
Ilyen az általánosan elfogadott társadalmi szereposztás, amelyet egyébként egyáltalán nem zavar az a tény, hogy a valóság egészen más. Nem azt látjuk, hogy a gyenge nők sokasága vergődik a kemény férfiak satuszorításában, hanem azt, hogy a társadalom tele kemény nőkkel, akik dolgoznak, tanulnak, mindenféle társadalmi és politikai tisztségeket töltenek be, és közben kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy ők most gyengék-e vagy sem. De hiába, amit mondunk, az most már nagyon is élesen elválik a valóságtól, és ezt a valóságot nem is szívesen szembesítjük azzal, amit mondunk vagy gondolunk róla.
Köszönöm az elismerő szavakat.
Valóban értelmes embernek tartom magunkat.
Nem is értem, miért megyek bele ezekbe a nemtelen vitákba.
Tegnapig ennek az oldalnak a létezéséről sem tudtam.
De a volt párom, küldött nekem egy üzenetet, amibe belinkelte négy kérdését, amit ezen az oldalon, az utóbbi hónapokban feltett.
Mintegy okulás képen..
:)
Az egyik hozzászóló pedig ismeretlenül - az interneten szinte csak ilyen van :) - nekem szegezte azt az igényét, hogy én is tegyek fel kérdést.
Megtettem.
De továbbra is úgy gondolom, hogy a helyes hozzáállás, a felelős felnőtt hozzáállása, aki meghaladja és kilép a sértettség, elégedetlenség, önteltség és önsajnálat játszmáiból, mivel tudja, hogy lehetetlen bármit is megváltoztatnia emberi kapcsolatai, a párkapcsolata, és az élete tekintetében addig, míg magán belül gyökeres változtatásokat nem tett, illetve ha a játszmákat, a könnyebb utat választja. Amíg a másik a hibás, amíg a veszekedés a megoldás, addig változás csak a játszmák sokszínűségében várható.
Éppen ezért úgy látom, meg kell haladni a játszmák hamis ígéreteit, meg kell haladni a méltatlan és kilátástalan, értelmetlen, és egymást bántó, sértő viselkedést. Ha a ma embere valóban, vagyis a szívéből változtatni akar, akkor a: a figyelmes, megértő, türelmes, sokszor a lemondással járó önmérséklet, elfogadás és figyelmesség hétköznapi gyakorlatát választja. A mai világ káprázatát figyelve ez óriási kihívás, de mi más érné meg jobban, mint szeretni?
Ezért úgy döntöttem, kilépek ebből a kapcsolatból, így megteremtve a lehetőségét annak, hogy mindketten megtalálhassuk az igazi boldogságot.
Hát, ez egy jó döntés volt részedről, már ha te szakítottál, mert nekem ez is olyan kusza volt, amikor ő írta, hogy először nem szeretted, nem akartál vele együtt lenni, utána pedig igen, szóval számomra nem derült ki, hogy ki is szakított végül, de tény, hogy helyes döntés volt. Nyilvánvaló, hogy nem illetek össze, pedig komolyan mondom én álmomban nem gondoltam volna az itt leírtakból, hogy a barátnőd az, aki a másik kérdést írta. Két teljesen korrekt embert lehetett olvasni, és tényleg az ő általa leírtak alapján én sem tanácsoltam volna neki, hogy becsüljön meg téged és maradjon veled, de mivel téged olvastalak először így kicsit másképp jött le. Szerintem tényleg értelmes emberek vagytok külön-külön, de ha együtt ezt a hatást váltjátok ki egymásból (női-férfi szerepek, liftnyomkodás, kémia stb.), akkor tényleg adjátok meg egymásnak azt az esélyt, hogy másnál megtaláljátok a boldogságot.
A barátnődtől pedig elnézést, álmomban nem gondoltam volna, hogy egy értelmes nőről van szó, aki ennyire korrekten és más szemszögből világítja meg a dolgokat, szóval ne haragudj, ha bármi bántót mondtam, kicsit elhamarkodott volt.
A lényeg, hogy szerintem béküljetek ki, mint ismerősök. Mivel mindkettőtök értelmes ember, nincs annak akadálya, hogy értelmes ember módjára tudjatok ismerősként viselkedni egymással, tényleg felesleges a gyűlölködés és egy lezárt kapcsolat feszegetése. Csak egymást keserítitek meg vele nem is kicsit. Szóval én így tennék a helyetekben, innentől ti tudjátok :) 21/N
Melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás?
:)
Egy kapcsolat nagyon sok kis mozaikból áll, pár sorban lehetetlen minden aspektusát megismerni-megismertetni.
Így ítélkezni is szinte lehetetlen.
Természetesen minden vélemény segít a döntésben, de az ember mégis csak a saját életének kovácsa, így nem dönthet helyettünk senki sem.
Ezért tényleg mindegy, hogy mi történt.
Elmúlt.
Túl vagyunk rajta.
Kár lenne feszegetni a régi sebeket.
Felnőtt emberek módjára, tudnunk kell kezelni a problémákat.
Ahogy az oldal szabályzata is írja:
Ne menj bele felesleges vitákba!
Ha valaki kötözködik, hagyd figyelmen kívül, illetve válaszd a lefele mutató kezet az értékeléshez! A kötözködő embereket ez jobban bosszantja, mint ha válaszolsz nekik!
Ha valaki nyomdafestéket nem tűrő hangnemben válaszolt neked, akkor inkább jelentsd azt, mint hogy magad próbálod megoldani a helyzetet, és magad is minősíthetetlen hangnemben kezdesz társalogni!
:)
Én is ehhez tartom magam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!