Most mégis mit tegyek? 30 éves nő vagyok, a férfi szintúgy. Nagyon jól kijövünk, hihetetlen összhang van közöttünk, rengeteget beszélgetünk, nagyon vonzódunk egymáshoz, szinte túl tökéletes volt együtt, majd hirtelen minden megváltozott!

Hosszú lesz, de részletes és őszinte.

Már első randin le akart venni a lábamról, eleinte nem éreztem hogy fizikailag vonzana, de érzelmileg hamar megfogott, 1 éve ilyen személyiségű férfit keresek! Majd külsőre is vonzani kezdett és kezdtünk beleszeretni egymásba.

Nagyon lelkes volt, ő beszélt határozottan kapcsolatról, jövőről, határozott céljai voltak. Kiderült nem volt még igazán szerelmes, de belém kezdett szeretni, máskor hónapok után mondta valakinek hogy szereti, nekem nagyon gyorsan, napok eltelte után, majd ettől szépen megijedt. Azt mondta "nem akarja megégetni magát". Ez meg mi a fenét jelent?

Merthogy éppen eléggé fájt neki a legutóbbi szakítás, pedig ő szakított, szerelmes sem volt, mi lesz akkor ha most szerelembe esik és vége lesz? Már a legelején is, mielőtt bármi történt volna köztünk azt mondta fél, hogy elveszít, mert soha nem akarná és eszébe jutott (ami nekem is), hogy barátoknak maradjunk meg, ne kezdjünk kapcsolatba, mert a kapcsolat elcsúszhat és elveszítjük egymást, míg barátokként nem.

Csakhogy ezt persze nem tudtuk betartani, mert nagyon nagy fizikai vonzalom is van, minden szinten passzolunk és hát nagyon jól. Mondta mondjuk az elejétől, hogy nem érti a jeleimet, mennyire akarom őt stb., nem ismer ki engem, előttem ő viszont nyitott könyv és nem szokott ehhez, mert fordítva szokott lenni, sem ahhoz, hogy nem ő irányítja a kapcsolatot, nem volt még ugyanolyan erős személyiségű párja, sem hozzá ennyire hasonló. De minden nagyon jól ment, de ahogy egyre jobban kötődött, kezdett megijedni és egy hete jött a barátkozós verzió. Nem ismerkedik mással, egyfolytában tartjuk a kapcsolatot, találkozunk, de "barátilag", magyarul ugyanúgy mint előtte, csak szenvedünk hogy nincs szex, mert ő "nem akar szerelmes lenni" és megégetni magát. A másik ok, hogy az exe nemrég írt egy hosszú levelet neki és rájött hogy még nem heverte ki a szakítást, azt is mondta most nem kész mégsem egy kapcsolatra emiatt mégsem. Régebben szakított vele, de a lány eddig a nyakára járt és most szüntette meg a lánnyal végleg a kapcsolatot. Nem akar kapcsolatot, menekül a gondolatától, ezért mással sem kezd, és csak szexben nem hisz, ezért nem akarja hogy csak az legyen köztünk.

Pár hét múlva elutazik külföldre pár hónapra, ez még egy ok hogy ne legyünk együtt, előtte nem akart kapcsolatba kezdeni, ez csak úgy jött (ja, meg azért mert erőltette, ugyanis nem én futottam utána!) és nagyon nem akar addig szerelmes lenni. Azt mondja sosem volt szerelmes, most meg örökké ezt emlegeti! Úgyhogy most nagyszerűen úgy néz ki a helyzet, hogy én beleszerettem, ő is akörül van, de ő "nem akarja" a szerelmet, ezért nem vesz róla tudomást, mondta hogy nem fekszik le mással amíg hazajön és valahogy megnyugtatta amikor azt mondtam neki, hogy én sem, de mégis most már csak én említem neki a köztünk lévő kapcsolat lehetőségét és ez annyira megalázó. Keres, velem van, de igyekszik távol tartani magát tőlem mégis, látom rajta hogy szándékosan, annyira fura.

Elengedni sem akar, elveszíteni sem, azt mondja valóban kapcsolatot akart, de megváltozott benne a dolog és sajnálja, hogy én már mást akarok tőle mint ő!! Mintha én erőltettem volna, hogy kezdjünk kapcsolatba.:S De közben emlegeti, hogy én biztos találok mást amíg ő nem lesz itthon és ez láthatóan zavarja, illetve az is hogy azóta randiztam (búfelejtőnek, de rémes volt), mindig kikérdezi ezeket, magához húz és közben eltol. Azt tudom hogy megszeretett, különlegesnek tart, nagyon szépnek és szexisnek lát, de egy hete igyekszik nem hozzám érni, megölel néha, de ennyi és bárkivel való kapcsolatról hallani sem akar, azt mondja idő kell, nem értem.

Várjak rá vagy hagyjam a csudába?

Rendes válaszokat kérek, egy éve nem kímél az élet semmilyen téren és most történne velem valami jó és valóban rosszul viselem ezt a kialakult helyzetet. Több mint egy évet kerestem egy ilyen férfit, ha nem így lenne, akkor hagynám a csudába, de én ritkán, nagyon ritkán leszek szerelmes. Hát most megtörtént.

Mit tanácsoltok?