Ha a párom családja nem támogatja a kapcsolatunkat, esélytelen egy esküvő? (hosszú lesz. )

15 évesen jöttünk össze, 11 éve vagyunk együtt. Már 2 éve megvolt az eljegyzés, és most jutottunk el addig, hogy akkor esküvő.

A gond a vőlegényem családja részéről van: fiatalkorunkban sem örültek annak, hogy együtt vagyunk, amíg tizenévesek voltunk, volt, hogy nem engedték, hogy találkozzunk.. Aztán ahogy felnőttünk, elkezdtünk dolgozni, és elköltöztünk. Az olaj a tűzre-eset volt, hiszen szinte napi szinten jöttek a telefonok, hogy cserbenhagyta a családját, nem szereti őket, miattam elszakad tőlük... Nagyon-nagyon sok vita volt köztük ezek miatt.

De mi kitartottunk, és úgy voltunk vele, hogy "jól van, morogjanak, majd elmúlik"... Hát nem, az eljegyzés előtt is mondogatták a páromnak, hogy ne merjen nekem gyűrűt venni... Az eljegyzés után pedig én kaptam egy sms-t az anyóstól, hogy "remélem boldog vagy, tönkretetted a családunkat".... Újabb vita robbant ki... Mikor pedig megtudták, hogy esküvőt szeretnénk, dacosan kinyögték, hogy ők nem fognak eljönni, és mi is hagyjuk abba ezt a "hülyeséget", szakítsunk, mert sokkal boldogabbak lennénk külön....

Én már egyáltalán nem tartom velük a kapcsolatot, családi ünnepek alkalmával sem megyek el hozzájuk (bár igaz, hogy nem is hívnak..) A párom igen. És soem kértem tőle, és nem is várnám el, hogy szakítsa meg velük a kapcsolatot, hiszen mégis csaj a családja...

De most kicsit hadilábon állunk ezzel az esküvő-témával. Őket ne hívjuk meg? Vagy de? vagy ne is legyen esküvő egyáltalán? Nagyon sokat beszélgettünk erről már a párommal, és nem tudjuk, hogy mit tegyünk. Ha elhívjuk őket, benne van a pakliban, hogy nem jönnek el, de az is, hogy igen, és majd jönnek a beszólogatások vagy még azt is kinézem belőlük, hogy tönkretennék az esküvőt.....

(18 évesek voltunk, mikor az anyósom sírva hívta fel a páromat, hogy látott engem egy másik férfival enyelegni.... Persze, nem hitte el, aztán az anyja szemében akkor is én lettem a szemét, hogy megcsalom és manipulálom őt..)

Egyébként az anyja és a nővére az, akik ennyire utálnak. De a nővére engem csak fikázni szokott, meg rendszeresen kibeszél, de ilyen "kísérleteket a szakításra" csak az anyós csinált. Az édesapja sem szeret, de ő inkább levegőnek néz és ennyi.

Elég nehéz a helyzetünk, hiszen minden ismerősünk, barátunk, kollégáink, és az én családom örül annak, hogy együtt vagyunk, hogy ilyen fiatalon megtaláltuk a boldogságot... Csak ők homályosítják el az egészet....

Volt valaki ilyen helyzetben már? Ha igen, mit tett? Van rá esély, hogy ha 11 év után nem, de talán az esküvő után abbamarad ez a gyerekes viselkedés?

Én próbálom nem magamra venni, de a páromon látom, hogy őrlődik, hiszen ő is tudja, hogy jogtalan az egész, ő sem érti, hogy miért nem hagynak minket békén, sokszor vitázik velük, de mégis csak a családja, az édesanyja....