Ha a párom családja nem támogatja a kapcsolatunkat, esélytelen egy esküvő? (hosszú lesz. )

Kedves Kérdező!

"A gond a vőlegényem családja részéről van: fiatalkorunkban sem örültek annak, hogy együtt vagyunk, amíg tizenévesek voltunk, volt, hogy nem engedték, hogy találkozzunk.."

Át tudom érezni a helyzetedet. Mikor összejöttem a barátommal én 15, ő 17 volt. Mivel fiatal voltam, rengeteget kaptam a szüleitől. Még le se feküdtünk, megvártam a 16-ot, de már 15 éves koromban attól féltek, hogy a barátom elkap valami betegséget tőlem, meg hogy nem vagyok egy normális lány, nekünk nem kéne együtt lenni.

A tönkreteszem a családot sztori is megvolt, mivel hétvégente a barátom velem volt és ez is szúrta a szemüket. Ha hétköznap egyszer is lejött óriási balhé lett miatta.

"Elég nehéz a helyzetünk, hiszen minden ismerősünk, barátunk, kollégáink, és az én családom örül annak, hogy együtt vagyunk, hogy ilyen fiatalon megtaláltuk a boldogságot... Csak ők homályosítják el az egészet.... "

Nálunk is így van. Az én szüleimnek semmi problémája, örülnek, hogy egy értelmes férfit találtam és éretten tudtam eddig is és ezután is állni egy komoly kapcsolathoz.

Az, hogy ez fog-e változni nem tudom.

Nálunk eltelt majdnem 4 év és egy kissé enyhült a helyzet. Barátom anyukája rájött, ha lelkileg zsarolja a barátomat (mert azt csinálta: ha eljön barátom hozzám, akkor ő megöli magát stb...), akkor azzal eltávolítja magát tőle.

Barátom nagyon mérges volt rájuk és meg is mondta neki, ha nem fejezi be az ellenségeskedést, akkor ő ott fogja hagyni őket. Leköltözik hozzám és ha majd megjön az eszük akkor keressék, addig nem kíváncsi mindenféle zsarolásra, hisztire, vitára.

Persze ezek elég nagy szavak voltak, de hatásosak.

Szép lassan az anyukája megpróbált megbékélni a helyzettel, mert látta, hogy a fia inkább hozzám húz, mivel nem én generálom a bajt.

Pont ebben a helyzetben kell kicsit eltekinteni a "de mégis csak a családja, az édesanyja" mondattól, mert addig nem tud rendesen a sarkára állni.

Neki kéne erősködni, próbálni elfogadtatni téged és megmondani, hogy ezzel az áskálódással, csak azt fogják elérni, hogy a fiúk sem fog hozzájuk átmenni.

Én egyedül nem is mennék. Vagy megbékélnek a kedvesemmel és vele megyek, vagy akkor én sem megyek.

Az anyukája igen, de ezzel nem zsarolhatja. Ha tényleg az anyja, akkor nem nehezíti meg az életét.

Nem kell megszakítani a kapcsolatot, csak kicsit megijeszteni, hogy térjen észhez, vagy sokkal ritkábban látja a fiát és a fia nem tud majd kellőképpen jó viszont ápolni a szülőkkel.

Házasodjatok. Én is rengeteget tűrtem, lehet más már rég ott hagyta volna a barátomat, de én nem tudok nélküle élni és nem érdekelnek az akadályok én kitartok mellette.

Meg kell érteniük a szülőknek, hogy ezt az életet a fiúk VÁLASZTOTTA és a családjába pedig beleszületett. A rokonokat nem lehet megválogatni, de a szerelmet igen és a barátod ha téged választott az valószínű azért van, mert veled boldog.

Neked meg igenis el kell menned a barátoddal együtt, ha ebédre hívják, vagy bármi. Te legyél kedves velük bármi van.

Én is csináltam egy-két dolgot. Barátommal majdnem két hete nem láttuk egymást, de az anyja nem engedte le hozzánk, mert otthon kellett lennie. Mondom, jó akkor lemegyek én. Azt mondta, nem akar most senkit a házban látni rajtuk kívül. Akkor is felmentem, sétálgattunk a barátommal, majd vaciláltunk, végül pedig elment az utolsó busz így kénytelenek voltak beengedni. Reggel nem éreztem rosszul magam emiatt, mondjuk szóvá tette. Akkor kicsit összeszólalkoztam vele és rájött, hogy elég rámenős vagyok, ha értelmetlen dolgokat nem engednek. Olyan dolgokba kötnek bele, amit nem tudnak megmagyarázni, hogy miért nem lehet, csak "mert azt mondtam".

Nálunk most béke van, ami hiányzik az az ottani magány.

Ne hagyd magad te sem. Kedvesen, de állj a sarkadra. Házasodjatok össze, hívjátok meg a szülőket együtt és ne hagyjátok ezek után sem, hogy bárki szétválasszon titeket.

Lehet irigyek rád a szülők, mert te sokkal okosabb, csinosabb, nem tudom milyenebb vagy mint ők, de valahogy meg kell, hogy békéljetek.

Nyiss te is többet feléjük.

Amit megtanultál ebből, hogyha fiad lesz, te nem leszel ilyen.

"Az egész kialakult helyzet neki köszönhető, mert felnőtt férfi létére 11 év alatt nem tudta megoldani a problémát, azóta is hagyja, hogy téged ok nélkül támadjanak, holott ő maga a tétje a harcnak, ő lenne az egyetlen, aki rendet tud tenni, ha képes lenne erélyesen fellépni, nem pedig csak gyerekként viselkedni a családja mellett."

Előző vagyok. A 6-os jó gondolatokat írt, élj vele.

És igen, a barátodnak kéne kicsit tökösebb lenni. Ahogy már írtam, tegye félre a "mégis csak a családja, az édesanyja" tételt és mondja meg, hogy ezzel csak elveszítik a fiúkat, ha nem fejezik be ezt a viselkedést.

Választhatnak.