Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Én vagyok beteg vagy a világ nem normális?
21 éves srác vagyok. Személyiségzavarom van, emiatt sokat szorongok.
A problémám az(ami lehet összefügg a személyiségzavarommal), hogy nagyon-nagyon féltékeny vagyok, és nem tudom ezt kontrollálni. Például: Van egy csaj, és megkértem, hogy kettesben ne találkozzon egyik férfival sem(állítólag a barátjai). Plussz megkértem, hogy tiltsa le a volt szerelmét(plátói szerelem) facebookon. Az előbbibe belement, utóbbiba már nem, egyszerűen nem akarta letörölni, ami engem vérig sértett... "Szakítottam" vele, de a szívem fáj és igazából kell nekem ez a csaj...
SOk barátnőm panaszkodott már, hogy be akarom őt zárni egy "szobába", meg ezek. Ezek szerint én most rossz korba születtem, vagy csak bizalmatlan vagyok, esetleg egyéb?
Vagy ő a makacs, vagy én vagyok nagyon féltékeny, vagy a világ hülyült meg, vagy mind a három.
ELmondanátok értelmesen, előítélet-mentesen és trágármentesen,objektíven, hogy most mi a helyzet és mi az optimális ilyen helyzetekben?
A "Ha az én barátom lennél, már rég kirúgtalak volna" és egyéb dolgokat kérlek hagyjátok, ez nekem komoly probléma, mert a legtöbb lánnnyal nem jövök ki.
válasza: válasza:Nem tudom, mit vársz tőlünk. Először azt mondod, ez a személyiségzavarod miatt van, utána azt, hogy a világ a rossz. Közben megválaszoltad a saját kérdésedet is. Lehet, hogy a világ a rossz, az arab országokban egyszerűbb dolgod lenne, de én egyenrangú partnert szeretnék, amit a tiltásokkal kizársz. "Túl jól ismerem az emberi természetet" - igen, van, aki megcsalja a párját, sokan viszont nem. Ebben a kultúrkörben nem mondhatod meg, kivel találkozzon a barátnőd (vagy legalábbis a legtöbben nem mennének bele).
Tehát ténylegesen a kérdésre válaszolva: SZERINTEM bizalmatlan vagy, a lány abban a világban helyesen látja a dolgot, amelyben élünk. És szerintem a világ ha más tekintetben nem is, de ebben rendben van. Egy kapcsolathoz kell bizalom, szeretni annyit tesz, mint önként vállalni a kockázatot, hogy megsebeznek. De enélkül tényleg nem lehet sokáig bírni, előbb-utóbb elmérgesedik a helyzet, vagy csak belekeseredik mindkét fél.
Ehhez tényleg segítségre van szükséged valószínűleg.
(Azt pedig látom, hogy nem igazi választ vársz a kérdésedre, hanem csak azt, amit hallani szeretnél abból, ahogy a válaszokra reagálsz, de én akkor is az őszinte véleményemet mondtam.)
76 és 88 százalékos(utolsó kettő)
Köszönöm az objektív választ!
És nem, nem egyetértést vártam, csak előítélet mentességet és értelmes megnyilatkozást. Ezt most így az utolsókban megkaptam,nagyon is értelmesen, szóval köszönöm!
Igen, igazad van, ebben a kultúrában ez nem megengedhető. Nem tudom mi ez a beidegződés, nem tudok laza lenni, mindent halál-komolyan fogok fel. Igen, kéne valami segítség, lehet hogy valami hiper-megértő barátnő, aki tudja ezt kezelni. De az ilyen ritka.
Az a baj, hogy volt egy két barátnőm, és kapcsolatom, ami elég rosszul sült el, és a lányok nem voltak igazán megbízhatóak. Sajnos ilyenkor nehéz tiszta lappal kezdeni, nagyon nehéz.
Minden vágyam, hogy legyen már végre egy kiegyensúlyozott kapcsolatom, mert nem csak a lánynak fura ez, hanem nekem is sz@r.
Ezaz, aki meg akar csalni úgyis meg fog, ez jó támadási pont az agyammal szemben, mert logikus, ezt még el tudom fogadni. De kész röhej vagyok. :D Komolyan...
Lehet kéne vennem valami konzol-játékot, ott kiélhetném a gyarló emberi mivoltoma, mert ahogy írtad, manapság ez nem divat mifelénk. :D
Ja és az arab világ: Az már szélsőséges, és állati, egyáltalán nem szép.
Köszi mégegyszer.
válasza:Nézd... te is érzed, hogy ez gond.
Ha TUDOD, hogy személyiségzavarod van, akkor beletörődsz, és mindenki alkalmazkodjon hozzád? Szeretsz szenvedni?
Írom ezt úgy, hogy személyiségzavaros VOLTAM, de elmentem pszichológushoz, dolgoztam magamon pár évet, és elmúlt. Így nem teszem végre sem magamat, sem másokat.
Hát képzeld el, nagyon jó kérdést tettél fel, hogy szeretek-e szenvedni, és képzeld el, nem is értem magamat, de sokszor jobban érzem magamat, ha balhé van, és nem bírok leállni a kérdéseimmel és a megjegyzéseimmel. Folytatom-folytatom...a csaj meg ráharap és már megis van a cirkusz, utána már szakadás...vagy más egyéb.
Sokat szenvedtem, hozzá idomult a testem. Az a baj, hogy nagyon durván szorongok, ezért nekem a pszichológus is kevés egyenlőre,bár, ebben is olyan hülye vagyok, hogy gombnyomásra akarok meggyógyulni, ezért ezer féle gyógyszer kipróbáltattam már magamon, megannyi orvossal, kevés sikerrel. Mindenki pszichológust ajánlott.
Ez is rátesz a kapcsolati bajaimra, de sajnos a természetem is ilyen, mert az apám is elég nyomasztó anyámmal.
És kisebb koromban is elég nyomasztó voltam.
Na , bocsánat hogy itt magamról írok ódát..: :D
Csak szar ha minden barátnőd letilt, telefonszámot cserél, te meg sírsz meg minden, és semmi. És hiába próbálod magad irányítani, mintha nem lenne agykérged(tudatosság), hanem csak agytörzsed(magától működik, pl a szíveded is ez irányítja) :D
Speciális barátnő kell, tudsz ilyet? :D :D :D
Pedig nagyon gondoskodó és érzelmes vagyok. Gyerek és családcentriuks is. Köszi a választ. :)
válasza:bocsánat h ezt mondom, de neked nem efy hipermegértő barátnő formájában kellene segítség. Nem bántásképp.
Ezek a dolgok belőlünk jönnek, nekünk kell rendezni, nem másnak kezelni.
Engem mindig piszkáltak, plusz alkesz családból származom, csaltak és aláztak is meg durván. Zaklatást már ide sem venném. Mégsem állok így a dolgokhoz, mert egyszewr hoztam egy döntést h én nem AKAROK így hozzáállni..
válasza:Ne kifogásokat keress, hanem megoldást. Kifogásokat én is találhatnék bármire, csak attól még nem lesz jobb.
Engem végig piszkáltak általános iskolában, ráadásul egész életemben az egyetlen élő nagyanyám is csak kritizálni tud ok nélkül is, plusz anyámnak üldözési mániája van, és évek óta nem javul az állapota. Mégse lettem személyiségzavaros, hanem a sarkamra álltam.
Senki nem fogja helyetted megoldani a problémádat, egy barátnő főleg nem, csak tönkreteszed az ő életét is, ha nem elég erős. Egy pszichológus segíthet, ha nem megy egyedül. Amíg ilyen vagy, ne akarj barátnőt.
Senkinek nincs jogod korlátozni az életét, te sem örülnél neki, ha téged korlátoznának.
Nőként bizonyára neked elfogultabb a véleményed, "költőnő"... :D
És sajnos bántásnak vettem...:(
egyáltalán nem értek egyet veled... mindenki különböző, ezért, az, hogy neked könnyen ment a váltás, nem biztos, hogy ez másnak is lehetséges, ugye értesz, vagy legyek költői? :D
Ne támadj, hanem próbálj empatikus lenni, azaz beleélni magad más helyzetébe, hogy MEGÉRTSD... én mindig így teszek, és érdekes módon olyanokkal is tudok szolidaritást vállalni, akiket a(balga) emberek 99 százaléka elítél és megvet... Empátia.., így próbálj meg nekem válaszolni erre a kérdésre, amit kiírtam, költőnő. :) És mindjárt úgy aposztrofálom a "Költőnő" kommentelő mögött lévő embert, hogy végre, egy ember. :D
Bocs, nem kioktatásnak ment, csak annyira evidens, hogy amikor kitesz ide az ember egy, a mai közhangulattal szembenemő kérdést, mindenki azonnal támad, bánt és kioktat, sőt, még felháborodik... :D Persze, hát az anonimitás a hibás... :D Vigyázz, mert fekete kalapos hekker vagyok... :) :D
Vicces ez az oldal, és az emberanyag is...
"Senkinek nincs jogod korlátozni az életét"
Kedves kommentelő, elolvastad a kérdésemet? :)
Puszilom az orcádat. :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!