Hogyan tudnám túltenni magam ezen a rémálmon?

4 évig jártunk a barátommal. Ő külföldön dolgozott, én itthon voltam. Sokszor voltam féltékeny, mert volt, hogy hónapokig nem láttam. Mielőtt megismertem ő már ismert egy eléggé könnyűvérű lányt (és akkor szépen fogalmaztam). A társaságunkban már mindenkinek megvolt egyszer-kinek így, kinek úgy. A lényeg, hogy mindig hajtott a barátomra és igaz, hogy amíg mi nem jöttünk össze addig történt köztük ez-az, de nem feküdtek le. Mi boldogok voltunk 4 évig, aztán jött egy nehezebb időszak, több veszekedés és a lány újra a barátom után koslatott. Nem titkolta, hogy beszélgetnek-közösségi portálon stb. Aztán csak azt vettem észre, hogy távolságtartó lesz egyik napról a másikra, nem igazán beszélgetett velem, nem figyelt rám. Visszautazott külföldre és az utolsó este tudtam, hogy amint elmegy másnap...már soha többé nem lesz semmi a régi. Miután elment rondán beszélt velem, időt kért-akkor már tudtam, hogy vége lesz. 4 nap múlva felhívott és sírt, én is sírtam, mert tudtam, hogy elvesztettem őt. Teljesen kikészültem...ő volt a mindenem, idióta voltam és nem hagyott nyugodni a dolog. Beléptem a közösségi portálon a fiókjába (tudom, hogy nem szép dolog, de mivel nem mondott semmit, kikellett derítenem, hogy a lány miatt hagyott-e el) és a tudta nélkül olvastam az üzenetváltásait. A beszélgetések között volt egy-kettő amit nem lehetett félreérteni...aztán eljött az idő amikor nem tudtam már tovább olvasni amiről írnak, mert azt hittem, hogy megszakad a szívem. Eltelt egy hónap és mi majdnem minden nap beszéltünk...pedig kijelentette, hogy nem fogunk kibékülni és, hogy úgy érzi, hogy már nem szeret! Amíg külföldön volt folyamatosan beszélt a lánnyal-telefonon, közösségi portálon stb. Hazajött...és sajnos több jel (kimagyarázhatatlan smsk, hajszálak stb.) is arra mutatott, hogy amint hazajött már lefeküdt is a lánnyal. Amíg itthon volt, többször találkoztunk-mindig hűvös volt velem, de akárhányszor találkoztunk vagy beszéltünk sírtunk mind a ketten, pedig ő tényleg nem az a fiú aki mindenen sír. Aztán újra visszament...de 2 hét után a pár szavas beszélgetéseink újra közelibbek lettek. Aztán újra és újra beszéltünk, sírt és azt mondta, hogy annyira nagyon hiányzom neki és jó lenn, ha újra boldogok lehetnénk együtt! Eltelt 2 hét és hazajött, a születésnapomon elmentünk még barátként arra a helyre ahol anno a kapcsolatunk elején voltunk. Amikor odaértünk rám nézett, megölelt és megcsókolt...és akkor tudtam, hogy soha nem akarom többé elengedni. Ennek már egy éve, rendeződött a viszonyunk, boldogok vagyunk együtt, már együtt is élünk és tervezgetjük a közös életünket. A napokban azonban egy smst találtam a telefonjában amit most én használok...egy olyan smst, ami nem 100%ra, de eléggé megerősíti azt a dolgot, hogy amikor nem volt velem akkor lefeküdt a lánnyal. Tudom, hogy nem voltunk együtt, hogy akkor külön voltunk...és tudom, hogy ez nem számít megcsalásnak...de bánt, hogy hogy tudott 4 év után csak úgy lefeküdni valakivel, amikor tudta, hogy én mennyire szenvedek?