A baratom szulei miert nem beszelnek velem?

Vannak ilyen emberek :(. Kérdezd meg a barátodat, hogy mennyire bírnak a szülei.

És ha te próbálnál beszélgetést kezdeményezni? Vagy együtt vacsoráznátok, ilyesmi? Csak megnyílnának neked.

Én kivétel nélkül mindig jól kijöttem a szülőkkel. Pedig nagyon csendes vagyok sőt még beszédhibás is szóval az első bemutatkozás nálam mindig horror. Képzelhetitek, hogy ki akarna olyan fiú udvarlót a lányának aki " fogyatékos " ráadásul még meg is szentségteleníti a lányukat de mégis sikerült jól kijönnöm az összes szülővel eddig. Én inkább ilyen viszonyra vágyom, hogy ne kelljen sokat társalogni mivel amúgy sem értek nagyon szót a nálam idősebb korosztállyal. Mivel jóban voltam a szülőkkel már odáig fajult, hogy a kapcsolatunkra is kihatott. Ott akkor megfogadtam, hogy nem fogom elhamarkodni ezt az egész dolgot és kicsit távolságtartó leszek és inkább legyünk együtt ( inkább nálam ) és ha már ott tart a viszony, akkor költözzünk össze. Háromszor vittem haza lányt és eléggé kellemetlen szituk voltak mindig kérdezgették stb. Szerintem egy idegen embernek nem sok köze van az első pár találkozáskor, hogy ki is az udvarló mi is az. Ahogy telik az idő a lányuk úgyis véleményt fog alkotni utána pedig szépen lassan jöhetnek az összejövetelek. Szerintem így kéne ennek lennie nem egyből fejest ugrani az " ismerkedésbe".