Szerintetek mi legyen velünk?

Kb. 6 éve vagyunk már együtt, 3 éve volt az eljegyzésünk.

Az után kezdődtek a gondok és csak egyre rosszabb lett. Mint minden nőnek, nekem is szükségem van figyelemre, gyengédségre. Sajnos tőle ezt nem kaptam soha. Soha nem kérdezi meg, hogy milyen napom volt. Ha elkezdem mesélni ezt, vagy bármit, nem figyel. A mobilját nyomkodja, vagy a tévét nézi. Néha rám is kiabál, hogy nem látom, hogy mást csinál? Beszélgessek a barátnőimmel. Egyszer találtam teljesen véletlenül egy beszélgetőpartnert a neten. Annyira jó volt vele beszélgetni mindenről. Meghallgatott, kérdezgetett. Amikor kiderült ez, a párom nagyon féltékeny lett. De nem változott semmi. Múltkor azt mondta, hogy akik 6 éve együtt vannak és még mindig romantikáznak, meg hasonlók, ott a pasi biztos meleg... na hát ezen nagyon meglepődtem :)

Nagyon lassan, de azt hiszem sikerült rájönnöm, hogy én csak pótlék vagyok neki. Nincs szerelem, a szex is szörnyű. Ott sem törődik velem, folyton fáj és elviselhetetlen :(

40 múlt, de elpakolni sem tud maga után. Már apának kéne lennie, de szerintem eszében sincs.

Sajnos a viták egyre gyakoribbak, és egyre durvábbak. Nagyon csúnyán kiabál velem, nagyon sokat sírok. Volt már, hogy meg is rúgott :((( Nem tudom, mi tart össze minket, de már nagyon elegem van.

Amikor érzi, hogy szorul a hurok, egyből elkezd kedveskedni, bókolni, csokikat hozni. Egyébként folyton rombolja az önbizalmam, hogy öreg vagyok már és kövér.

Fenyeget, hogy a családomnak elmeséli, hogy más pasikkal beszélgettem, meg így, meg úgy.

De mégis félek szakítani vele. Mihez kezdek egyedül? A barátnőim is eltűntek már. És úgy érzem, hogy ő az egyetlen, aki el tudja viselni a rossz természetem és az összes hibám :(

Bocsi, nagyon hosszú lett. De olyan jól esett leírni :)