Mit tennétek a helyemben? Lelkiismeret vs saját boldogság?

Már tettem fel pár kérdést itt ezzel kapcs. Egy férfival szexkapcsolatba keveredtem, tudva, hogy van barátnője.Úgy volt, hogy csak ennyi, és abbahagyjuk. Csak közben belém habarodott és én is érzek iránta egysmást. A barátnőjével már nem jó a kapcsolata, szakított is vele, de aztán újra próbálkoznak, mert a nő még mindig nagyon szereti és a pasi bűntudatból nem akarja otthagyni, meg fél, hogy lehet velünk is ez lenne, minden kapcsolat eljut egyszer ide, és akkor inkább ezt tegye helyre. De azóta megint találkoztunk, nem bírjuk ki, hogy ne csókoljuk meg egymást. Én szeretnék vele lenni, mert beleszerettem. De beleképzelem magam a másik nő helyébe, és bűntudatom van, hogy mit teszek. Félre kéne állnom. A pasi azt mondja, hogy szíve mélyén tudja, hamvába holt ötlet és nem lehet megmenteni már a kapcsolatot, és azt szeretné, ha pár hónap múlva, ha már tényleg vége, majd újra megkeres és akkor egy új dolog kezdődik....

Mit kéne tennem? Kéne neki mondnaom kerek perec, hogy szeretlek basszus dobd ki a nődet? Nem merem teljesenfeltárni az érzéseimet, mert pofára nem akarok esni. Bár abból, hogy folyton válszolok neki, elmegyek a találkákra, hagyom, hogy megcsókoljon, már tudhatja,h én mit érzek. Most megint megbeszéltük, hogy akkor vége, nem ír, nem keres, próbál elfelejteni. Eddig mindig ez volt ésmégis mindig megkeresett. Vagy kéne nekem lépni, hogy lássa jobban, hogy akarom? Csak ő maga is mondta, hogy az vonzz bennem, hogy "nincs rá szükségem", nem könyörgök úgy kb, mint a nője. Ezért nem akarok kitárulkozni. annyira bonyolult. Mit csináljak?