Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek ez jó vers? Megkért egy lány, akivel elkezdtem ismerkedni arra, hogy írjak neki egy verset, de még életemben nem írtam verset, mert nem tudok. De megpróbálkoztam eggyel.
Istentelen emberek,
nem hagynak maguk után mást,
csak véres oszló tetemeket.
Beérkezett holnapok,
megváltott világok,
rothadó hullák,
emberek,
nem csillagodnak a lelkek.
Szenny és fürtelem,
földbe vágyakozó testek,
porrá lett martalékok,
hamuvá égett sírok,
szétszóródott szavak,
semmibe enyésző falak,
utak melyek összekötnek minket,
beteríti a szenny.
Szerelem, csalódás,
féltékenység, magány,
fájdalom, a határon,
vállalom egy cseppnyi,
boldogsággal a vállamon.
Én is az enyészeté leszek,
levágott fejek, álmos szemek,
féktelen emberek,
harag, tetemek, oszló hullák,
a kiásott veremben.
Földdel takarták, fehér lepedők,
itt a halál, szerelmes szívek,
széttört lelkek, életem a halálom,
színes szivárványon a magányom.
Hallgatag szavak, fájó tettek,
ismeretlen emberek,
ismeretlen barát, szerető,
nem, idegen már.
Fájdalmam a világon, érett határok,
siralmas évszakok, gyilkos hónapok.
Koporsók a földben, testek szétmenőben,
rímtelen, kósza sorok,
a fájdalom itt kopog az ajtómon,
a halállal karöltve,
eljöttek hát értem.
Furcsa szag, mely megcsapja az orromat,
belém ég, fel egészen az agyamig,
rothadó belek, pangó testek,
tán ez lenne a halálszele.
Ilyen mikor a halál itt áll,
a küszöbön és vár,
na, de kire, mire, rám,
vagy esetleg csak a lelkemre, testemre?
Kérdőre vonom a miben létem,
utolsó csepp vérem,
végigfolyik a testemen, kimerültem,
tékozló emberek, kopogtatnak az
ajtóra,
ez a furcsa jellem, mit akar vajon,
eljött tán a halálom?
Mit tegyek, hova menjek,
fekete földdel takarnak,
fehér lepedőbe csavarnak,
fehér mésszel öntenek,
hogy ne rohadjon el a testem.
Szabálytalan sorok,
ezek jellemeznek engem.
Sosem voltam gyenge, de mégis,
gyengén éltem, tele rémekkel,
fájdalommal, gyilkos haraggal,
kétszínű megjátszott mosollyal.
Ne haragudj rám, hogy nem hagylak békén,
de nincs kire támaszkodjak én,
versek, vagy írások,
ez az én vallomásom.
Lennék élettelen létező részecske,
bujdosó szellem,
vagy rothadó tetem,
csak ne legyek itt, ebben a kopár sivár életben.
nem tudok verset írni, ennyit tellett tőlem, szerintetek ez jó lesz?
most ismerkedek vele.
Én is írtam verset! :)
Szép vagy, szebb a napnál,
de nem vagy szebb a valagamnál!
véres oszló tetemek, levágott fejek, harag, tetemek, oszló hullák, életem a halálom, rothadó belek
Könnyekig hatódtam Istenem, olyan romantikus!
Én se olvastam el, a halál se fogja.
egy férfi legyen határozott és biztos, ne beszéljen mellé.
"Foglak duglak!"
Ütősebb lett a tidénél
Tessék, pár éve írtam. Vedd alapul ha úgy érzed. Csak cseréld ki a második versszak kezdőszavait, ha még holnap is szeretnél a lánnyal lenni:
Szép, jó, és kellemes melletted,
ezért zimankó idején ölelgetnélek.
Remélem hogy nem bánod,
ezt kapná az, kit imádok.
Talán lehetne ezt másként is,
látom rajtad, így véled Te is.
Emiatt vagyok feszült, és kimerült,
kedves emléked feledni nem sikerül.
Galambként szállnak a szavak,
ezer, és ezer érzést bújtatnak.
Orcádon ettől nem kerekedik mosoly,
remélem, azért fájdalmad nem íly komoly.
Gleccserként olvad irántad szívem,
idebenn ugyanis forr a szerelem.
Néha már lelkem ezt nem bírja,
apró darabokra hullik miatta.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!