Jogosan esik rosszul, hogy nem értékelte, hogy sütöttem neki?

Ma találkoztam a barátommal, de előtte itthon sütöttem amerikai palacsintát. Tudni kell, hogy a barátom profin süt-főz, olyan gyönyörű sütiket, kajákat csinál, ráadásul mind finom amellett, hogy esztétikusak.

Én ehhez képest kb. csak egyfajta sütit tudok csinálni, még a tojásrántottám se az igazi lány létemre.

Elhatároztam, hogy meg fogok tanulni sütni-főzni.

Ma neki láttam és megcsináltam életem első amerikai palacsintáját. Kicsit sós, de ehető volt, nekem legalábbis ahoz képest ízlett.

Nos, elvittem a barátomnak, aki evett egy falatot, és elég fura fejet vágott, majd közölte, hogy inkább maradjak a csokis sütimnél, és az volt a lényege, hogy nem kellene ezzel foglalkoznom.

ÉN mondtam neki, hogy őszinte véleményt mondjon(megis mondta, hogy sós), de ez a válasza azért esett rosszul, mert itt azon volt a hangsúly, hogy direkt neki is csináltam, és a szándék.

Ráadásul haza se vitte, amit csináltam neki(4 darab).

Nem azért, de ha ő rosszat csinálna én akkoris elvinném, megenném, azért, mert próbálkozik.

Ha finoman mondta volna, hogy oké, nem a legjobb, de lesz jobb is, kezdésnek nem rossz, akkor örülnék.

Jogos, vagy túlreagálom?

Nyilván nem elszek profi, mint ő, de ez volt a legelső alkalom, oké, hogy nem lett tökéletes.