Buta liba vagyok, hogy így gondolkodom?

Beleszerettem egy ismerősömbe. Jóképű, közvetlen srác (28 éves.) Kicsit talán túl nagy az önbizalma, de sok barátja, haverja van, tehát szerethetik őt az emberek. Nekem is megpróbálta csapni a szelet, de amikor észrevette, hogy a szokásos csajozós dumára nem bukom, eléggé visszavett. Láttam, hogy nem tud mit kezdeni velem. Ezek után nagyon gyakran -társaságban - folyamatosan csak nézett. Facebook-on ismerősöm és már régebben is láttam, hogy a csinosabb csajoknak folyamatosan kommenteli a képeit (pl. legszebb, csinos, helyes..). Neki mindenki szivi, drágám,drágaságom. Én nem szeretem,ha így közelítenek felém. Most összejött egy helyes csajjal és ahogy látom az ő képei alatt is a szokásos mondatai vannak.

Rossz érzés, de én nem szeretnék egy lenni a sok közül és emiatt zárkóztam be. Jól tettem vagy túlagyalok mindent és olyasminek is nagy jelentőséget tulajdonítok, aminek nem szabadna? Valahogy mindig ez a mondat jut eszembe, ha rá gondolok: "Amikor azt láttam, hogy másokkal is úgy viselkedsz, ahogyan velem, már nem éreztem magam különlegesnek, és te sem voltál az." Egy 26 éves lány