Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » A barátom nem tervezett semmi...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

A barátom nem tervezett semmi a szülinapjára, most mégis elment. Mit csináljak?

Figyelt kérdés

Idén végez az egyetemen, ezért szakdogát kéne írnia. Még 2 hete úgy volt, hogy elmegyünk a szülinapján bulizni, de rá egy hétre kitalálta, hogy mégse, mert rosszul áll a szakdogával, inkább menjünk el egy fürdőbe szombat délután, hogy vasárnap pihenten folytathassa az írást. Nekem meg a ZH-kra kéne tanulnom...

Megbeszéltük, hogy akkor nem megyünk sehova, hanem itthon maradunk. Mondta, hogy ne vegyek neki alkoholt a szülinapjára, mert józanon akarja írni a dolgozatot, hogy befejezze péntekig. Gondoltam, hogy akkor veszek neki egy tortát, hogy mégis kapjon valamit. Tegnap munka után, fáradtan még elmentem a megrendelt tortáért, amiről ő nem tud, gondoltam, hogy majd reggel meglepem vele. Ehelyett ő korán reggel kiugrott az ágyból, hogy elmegy venni egy laptopot magának, mert a mostani nem jó (leöntötte még 1 éve borral és kiesett a billentyűzete, ezért mellé külön billentyűzetet használ, amit otthon hagyott). Mondtam neki, hogy nyugodtan írhatja az enyémen, mivel pendriveon van meg neki a dolgozat, nekem meg úgyse kell most a laptop. Neki ez nem volt jó, mert "úgyis akart venni egy másikat", ráadásul azt akarta, hogy menjek el vele és utána menjünk el sütizni, és egyébként is ma van a szülinapja "valamit csinálnunk kéne". Nem mentem el vele, nagyon rosszul esik, hogy 1 hete még hallani se akart arról, hogy elmenjünk valahova, én vettem neki tortát, most meg ezt csinálja, még alkalmam se volt neki odaadni a tortát, mert egész délelőtt ezen a laptop témán pörgött, a netet bújta. Már majdnem elsírtam magam, mikor sokadszorra hívott, hogy menjünk el kajálni meg sütizni, ő meg nem tudta mi bajom van.

Nem így terveztem az egészet, azt gondoltam, hogy majd ma is sokáig alszunk és ha felkeltünk felköszöntöm a tortával, úgy érzem mindent tönkretett ezzel a hirtelen marhaságával.

Nem tudom, ha hazajön hogy fogadjam, nagyon rosszul esik az egész, de nem akarom megbántani a szülinapján, viszont már a tortát sincs kedvem odaadni neki ezek után. Mikor mondta, hogy menjünk el sütizni, gondoltam, elárulom neki a tortát, de nem így akartam neki odaadni.

Szerintetek én reagálom túl? Hogyan viselkedjek ha visszajött? Nagyon rossz kedvem lett tőle.



2014. nov. 15. 14:59
1 2 3
 21/24 anonim ***** válasza:
100%
Lehet, hogy úgy érezte, hogy bunkóság feléd, hogy a szülinapján nem hajlandó semmit csinálni kettesben, ezért szakítani akart rád egy kis időt. Azt meg honnan tudja szerencsétlen, hogy tortát vettél? Ami, megjegyzem, nem nagy kunszt, én sütni szoktam. Arról se tehet, hogy elromlott a laptopja, meg akarja lepni magát a szülinapján egy újjal.
2014. nov. 15. 22:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/24 A kérdező kommentje:

Mikor visszajött azt mondta, hogy még jó hogy nem mentem vele, mert mire kiválasztotta a laptopot és aláírták a papírokat min 4 óra volt és csak ott kellett volna unatkoznom addig.

Sajnos tudom, hogy nem nagy dunszt megvenni a boltban a tortát :( szívesebben sütöttem volna neki, de mikor lett volna rá időm ő is már itt volt és meglepetésnek szántam volna. :(

2014. nov. 16. 13:09
 23/24 anonim ***** válasza:
Végül nem is adtad oda???
2014. nov. 16. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/24 A kérdező kommentje:
Dehogynem, persze, hogy odaadtam, örült neki! :)
2014. nov. 17. 17:38
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!