Ha a lányokért valóban sorban állnak, akkor miért képesek annyit kínozni magukat egy fiú miatt?

Nem stimmel az érvelésed. Az, hogy az ember kapásból továbblép nem csak elhatározás kérdése. Akarhatsz te továbblépni egyből, ha a csak egy ember érdekel.

Elmondom nálam hogy működik.

Nagyon kevés ember fog meg külsőre, belsőre meg még kevesebb (egy kezemen meg tudom számolni hányszor tetszett pasi az életbe) társat keresek, szerelmet. Nem érdekelnek az alkalmi kapcsolatok vagy a barátság extrákkal típusú dolgok. Arra van jelentkező bővel de számomra ezek komolytalanok és valahol megalázónak is érzem, azonnal elküldöm őket nem hülyítek senkit (ezért is én vagyok a gonosz persze). Van persze olyan is aki kapcsolatot szeretne de ha bennem nem mozdít meg semmit akkor nem fogok vele összejönni csakhogy legyen valakim. Szóval relatíve sorban állnak nálam a pasik, mégis egyedül vagyok.

Nem érdekel a "piaci értékem" az érdekel mit érzek és hogy én másoknak ne okozzak olyan fájdalmat mint amit nekem okozott az előző párom, ehhez viszont az kell, hogy ne a múlton rágódjak (mindenkinél más ez az idő míg túlteszi magát ezen vagy azon). Nem zavar ha egyedül vagyok nem sietek párt keresni, teljesen másképp állok a kérdéshez mint te kérdező. Nem fogok fejest ugrani egy kapcsolatba csak mert megtehetem. Abból szerintem semmi jó nem származik.