Kapcsolatban lévők, de nem házasok és nem is élek együtt, nálatok hogy van?

Nem értem... eddig az volt a bajod hogy nem hív, most meg hív de nem veszed fel... így biztos megoldódik a problémátok. Ne játszmázz, vedd fel és beszéljetek meg egy időpontot amikor letudtok ülni normálisan megbeszélni a kapcsolatotokat.

Nem tudom mit jelent a sokat dolgozik de ha annyit mint az én párom akkor nem csodálom ha estére kidöglik és már nincs kedve semmihez. Jó mi már együtt élünk de látom is rajta hogy örül hogy él.

Szóval üljetek le és beszéljetek. Ne vádaskodj, ne követelőzz csak kérdezz rá azokra a dolgokra amik téged zavarnak. Kérdezz rá hogy miért nem érez rá késztetéat hogy legalabb telefonon keressen ha nem találkoztok. Kérdezz rá nem lehetne e megoldani hogy többet találkozzatok heti 1 napnál. Kérdezz rá ő hogyan látja a jövőben a kapcsolatotokat és ha látod hogy egyáltalán nem lesz változas nála akkor keress mást.

Dettó mint az 1-es:)

A férfiak ilyen szempontból szerintem elég "egyszerűek". Nem játszmáznak, ha hiányzol keres, ha nem hiányzol nem keres. Ebben az esetben te nem hiányoztál neki.

Mi a párommal órákig beszélgetünk facen minden áldott nap (távkapcsolat), plusz telefonálunk is. Ez sem neki, sem nekem nem jelent terhet. Úgyhogy mi egymásra találtunk:) Neked is más az igényed meg neki is, ti nem passzoltok, a szakítás jó döntés volt szerintem. Találsz magadnak majd olyat aki ugyan úgy ragaszkodik hozzád mint te hozzá hidd el.

En hazas vagyok, de viszonyitaskent az esetem: lanykent voltam olyan helyzetben, h 2szer 8 oras munka mellett, bar nem volt akkoriban kapcsolatom, sztem idöm sem lett volna ra. Amikor nagyon sürü volt a munkaidöm, alig vartam, h agyba bujjak es kipihenjem magam. Ha esetleg 2 munka között lett volna kevesebb idöm, biztos, h zavart volna, ha nem tudtam letusolni es a fogmosas, higienia, hogy nezek ki...stb. Fogalmam sincs, mi lett volna, ha emellett meg kapcsolatom is lett volna... Ja es munkaidöben nem mindenhonnan lehet telefonalni, ebedszünetben gyakran eleg a szüksegeseket megoldani.

Szoval ilyenekre is gondolj, de egyebkent miert nem beszelitek ezt meg? Az is lehet, h meg tudna oldani, csak ö meg nem akar olyan szoros kapcsolatot, ki tudja, nem lenne jobb erröl beszelni?

Hat en akkor döntöttem jo, ha nem az eszemre, hanem a szivemre hallgattam - parkapcsolatban plane. :)

Sztem nezz utana a ferfi es nöi agy közti különbsegnek, valamint a jatszma fogalmanak, ha erdekelnek a valaszok. KB: A ferfiak, fiuk nem valami beszedesek, targyilagosak, röviden töszavakban fejezik ki magukat, csak a szüksegeset azt is röviden, nem annyira erzelmesek es nem olvasnak a gondolatainkban. (Ha valamit nem mondassz, eszebe sem jut talalgatni.)

Mondjuk nekem nem volt oylan kapcsolatom, aki a Te elvarasod szerinti gyakorisaggal felhivott volna, ha nincs mondanivaloja. Kezdö kapcsolatoknal is 3-4 nap kihagyasokra emlekszem. Most a ferjemet meg a szükseges dolgokkal is mindig en hivom fel (pl amit nem a gyerekek elött akarunk megbeszelni vagy hogy mit vegyen hazafele), erdekes modon neki meg sosem jutott eszebe. :) Tehat meg igy is, hogy tema azert lenne, akkor most mit mondjak? En elfogadtam igy öt, es ha valamit akarok, megteszem a lepeseket.

7.

Fura. Mi együtt élünk, és hetente 1 nap van, amikor mindketten úgy dolgozunk, hogy pont elkerüljük egymást szó szerint egész napra. (tehát egyik nap reggel elköszönünk egymástól, és csak másnap reggel találkozunk)

Amúgy meg minden nap naponta többször is felhívjuk egymást, vagy sms-t váltunk, hogy most éppen mi volt vagy bármivel kapcsolatban.

Ja, és nem azért mert még új minden, több mint 5 éve élünk együtt.