Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A barátom, vagy a családi gond válthatta ki belőlem a "depressziót"?
Igyekszem nem túl hosszan leírni. 19 éves lány vagyok.
Édesanyám alkoholista, depressziós, lop tőlem, hazudozik...ennek következtében hatalmasat csalódtam benne holott eddig ő volt a támaszom. Amikor kiderültek dolgok, majdnem bele rokkantam, és ekkor jött a barátom, aki volt nekem a menedék. A barátom előtt rengeteg barátom volt, szerettek az emberek, amióta viszont együtt vagyok vele, csak neki élek, és bezárkóztam. A régi énem sehol sincs. Olyan, mintha az anya szerepet ruháztam volna a barátomra. Azóta mindenkivel bunkó vagyok, mindenben a rosszat látom, és eljutottam a pánikbetegséghez is. Úgy érzem, ez a kapcsolat többet árt, mint használ, mégse tudok kilépni. Tele vagyok gondokkal, senkivel nem ebszélhetem meg őket. Jártam két pszichiáterhez illetve két pszichológushoz.
Nem látom a kiutat. Ma is rengeteg minden történt, aminek következtében már úgy érzem, nem akarok élni. párkapcsolatomban megfelelési kényszerem van, félek, hogy elveszítem. Nem tudom, hogy a kapcsolat-e a fő gond, vagy anno édesanyám.
Sokszor úgy érzem, hogy a kapcsolatom, de a másik percbe meg azt, hogy szeretem a barátomat.(A pánik "rohamok" jelentős része a barátom tettei következtében keletkezett).
Nem látom a kiutat, 2 és fél éve szenvedek ebben, és én csak egy boldog életet szeretnék. MIndenkit elveszítek, aki fontos nekem, rossz ember lettem.
Volt valaki így? Azért a párkapcsolat témakörbe írtam ki a kérdést, mert úgy érzem, hogy egy párkapcsolat jelentős súllyal bír egy ilyen területen.
válasza:Nem hiszem, hogy a barátod miatt lenne egyértelmű, hogy a családod miatt van.
Én voltam hasonló helyzetben és nálam is a család volt a gond.
válasza:A kettő együtt valószínűleg.
De pontosan mi is a gond a kapcsolatodban?
Köszönöm!!
1. válaszoló, és nálatok hogy alakultak a dolgok? Jó irányba sikerült terelni a dolgokat?
2. válaszoló: a párkapcsolatomban nem tudom megmondani...amint össze jöttem a barátommal, már aznap olyan érzésem volt, mintha egy burok lenne körülöttem, és nem lehetnék az, aki...nem éreztem szikrát. De valami azt súgta, hogy muszáj vele lennem, mert ha nem jövök össze vele ott vége az életemnek(akkor tényleg nagy volt a mélypont).
Viszont ahogy megismertem, láttam, hogy sokmindenben egyezik az értékrendünk, mégse illik hozzám. Mindenki(a szüleim, a TANÁRAIM, a barátaim szerint is "jobbat" érdemelnék). De valami azt súgja, hogy vele kell maradjak.
válasza:Köszönöm Neked!
Nos, egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy önmagam tudok-e lenni mellette...ha előtte találkozom a barátokkal, vagy valahova kimozdulunk, akkor igen.
Viszont ha átkell mennem hozzájuk(mondjuk úgy, hogy előtte nem megyünk el egyet sétálni, tehát egyből tudatosan hozzá megyek, akkor kevésbé...).
Sose beszélek neki a családi dolgaimról, csak felszínesen. Régen elmondtam mindent, de sose érdeklődik, vagy kérdez rá, magamtól meg nem szeretek mesélni. Próbál segíteni, de valahogy nem érzem olyan őszintének mint a barátnőimet.
Általában mielőtt találkozunk mindig imádkozok hogy közbe jöjjön valami, de ha meg elmegyek olyan jól érzem magam, hogy nem akarok haza menni...ezért annyira ellentmondásos nekem az egész.
válasza:Ez a kötödés miatt van, meg az miatt is mert addig ki tudsz kapcsolni az otthoni dolgokkal kapcsolatban, de ez így semmiképp se jó és mehet nagyon sokáig mert azért ez belülről tönkre fog tenni. Mióta tart ez így ?
Amikor meg lelkileg sérült valaki és mellette áll valaki vagy tud valakivel lenni gyakran egy csodának éli meg még akkor is ha előtte nem akarta. De szerintem ha nem lennél depressziós kevésbé élveznéd a vele eltöltött időt is, legalábbis amit írtál az ezt mutatja.
Három éve vagyunk együtt körülbelül, és olyan 2 és fél éve tart így...régen is kezdtem ezt érezni(hogy nem akarok vele találkozni),de mindig elnyomtam , hogy ilyet én nem érezhetek..
Igen, igazad lehet! Csak ez kissé olyan nekem, mint egy ördögi kör. Nem tudom, hogy lépjek ki. Mindig várom a külső segítséget, hogy történik valami, ami segít, hogy elhatározzam magamat, vagy jó döntést tudjak hozni, és tenni is szoktam érte(eljárogatok sokat a barátokkal, próbálok barátkozni, megragadom a különböző programokat), mégse történik semmi. Sportolok, hogy boldogabb legyek, elkezdtem vitamindúsabban táplálkozni, napi egy órát sétálok, hogy ezek is segítsenek jobb kedvet hozni, de semmiben sem lelem a megoldást. Tudom, hogy a kapcsolatom kimenetét, hogy mi lesz a vége, vele maradok, vagy sem, nekem kell eldöntenem, de így, hogy azt érzem miatta élek, így nehéz..
válasza:Tedd fel magadban a kérdést ?
Boldognak érzed magad jelenleg, hogy ő van neked ?
Feltettem, és egyből azt éreztem, hogy igen, mert támaszt nyújt.
Ezt nem belemagyarázni szeretném, ez volt az első gondolatom, hogy azért, mert ő a támaszom. Sajnos ezt viszont nem tartom jó válasznak, részemről sem.:)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!