Férjemmel 4éve vagyunk házasok, mit tegyek?

MI is így voltunk. Pont ugyanígy. Aztán egyszer elegem lett. Mióta megvan a kislányunk, egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor volt szex és mindet én kezdeményeztem. A gyerek meg most megy középső csoportba az oviban....

Elváltam. Lehet hogy nem találok mást, de jobb egyedül úgy alakítani az életemet ahogy én akarom, mint folyamatosan boldogtalannak lenni valaki mellett aki már nem akar engem....

Ne érts félre, nem azt mondom hogy rögtön ez a megoldás. Próbálkozzatok, párterápia stb. De ha nem hajlandó változtatni, most lépj. Nehogy negyven évesen maradj egyedül, vagy még később amikor már arra sem marad esélyed, hogy egy kis örömöt találj az életben....

37 N

#21:

Miért cseszteted a negyveneseket? Szerinted akkor nem lehet boldogságot találni? Elég nagy baromságot mondtál ... De bocsánat, nem a kérdéshez tartozik ...

Hölgyeim, én le vagyok döbbenve.

Miért csak a másik hibáztatásában élitek ki magatokat?

Mi járt aznap a fejetekben, amikor egy életre szerelmet és odaadást esküdtetek a férjeteknek? Hogy "ezek csak szavak, ez meg csak egy papír"?

Kicsit több komolyságot már. Mi ez a dolog, hogy "boldogtalan vagyok, ezért elválok a férjemtől, aki nem akar megdugni". Talán oka van annak, hogy nem akar megdugni, nem?

Komolyan, azért egy kicsit jobban kéne kapacitálni magatokat a házasságotokért, nem csak a ti úri jókedvetekről van szó, hanem még legalább két másik ember életéről is.

Ha meg valaki fiatalon olyan szomorú állapotba jutott, hogy nincs szexuális fantáziája (bár ezt kétlem, szerintem egyszerűen ezt nem lehet megkérdezni, hogy "Józsi, neked van szexuális fantáziád?", mert erre nincs értelmes válasz), akkor talán nem pont a feleségétől lenne szüksége támaszra?

Mit gondoltok, ha veletek lesz majd baj, ki és miért fog mellettetek állni?

Egy ilyen egocentrikus világképpel minek házasodtatok meg egyáltalán, s pláne miért szültetek gyereket?

Ez nagyon, nagyon szomorú.

Egyrészt fent már leírtam pár ötletet, másrészt szerintem hagyd békén, ha nem akar róla beszélni, akkor nem akar.

Csak tedd béketűrőn, engedelmesen és csöndben a dolgodat, öleld meg, legyél hozzá előzékeny, és ne erőltess semmit, se szavakban, se tettekben. Teremtsd meg az intimitás apró köreit, amiből majd ismét visszaépíthetitek a testi szerelmeteket egy nap.

Amúgy a külön hálószobával nincs baj, nekem minden felmenőm külön ágyban aludt, nagyszüleim gyémántlakodalmat, szüleim ezüstlakodalmat is ültek.

Különben a megfogalmazásod sejtet némi parát. Azt hiszem, ebben a kérdésben nem fogsz "előbbre jutni". Csak együtt juthattok előbbre. Figyelj a másikra sokkal jobban és mélyebben, szeressed úgy, ahogyan lehet és kell.

Ne úgy, ahogyan te akarod.

welcome to the club:))

46 vagyok.....11 eve hazas. anno volt hogy napi 4x! szexeltunk. most jo ha havi 2 megvan.

raadasul skorpio vagyok....szexcentrikus, fantaziadus.....elkepzelhetitek....

rajottem hogy egyszeruen nem tudok perverz, nekem tetszo dolgokat elvarni nomtol....pusztan erte erzett tiszteletbol....barki massal megtennek barmi pornosat...de neki keptelen volnek elmondani barmilyen vad vagyamat....sajnos ez van.

[link]