Ti elköltöznétek Brazíliába a párotok kedvéért?

# 20

Azért majd beszélgess olyannal, aki élt már Braziliában. :-)

Én a következő tanácsot kaptam a szüleimtől: "Csak mindig legyen pénzed a visszaútra!" (Nem Brazíliáról volt szó, de szintén "balhés" helyről.)

A pároddal meg le kellene ülni őszintén megbeszélni a helyzetet, mivel neki meg a családjának van tapasztalata a kinti életről, pl. mennyire veszélyes, mennyi az esélyed szakmába vágó munkát találni. Mivel utálok másokra utalva lenni számomra az lenne az ideális megoldás, hogy még itthon elkezdem tanulni a nyelvet, és esetleg néhány hónappal később mennék utána, hogy 1.) legalább egy kiló kenyeret tudjak kérni 2.) ne egyszerre szakadjon rám kint minden: idegen környezet, idegen nyelv, idegen emberek, idegen kaják stb. - kulturális sokk 3.) úgy is kellene kint tanulnom, akár munka mellett is, de számomra megnyugtató lenne, ha legalább az alapok meglennének.

Egyébként, hátha ez is segít: [link]

# 23

Én már beszélgettem olyannal, aki élt ott néhány évet. Volt köztük egy háromgyerekes család és egy egyedülálló férfi is.

Az alapján, amit ők meséltek, meg két Brazíliáról szóló dokumentumfilm után nekem finoman szólva elhamarkodottnak tűnik az a megjegyzésed, miszerint:

"Magyarország közbiztonságánál csak jobb lehet."

Hangzatosnak hangzatos, csak nem igaz.

Az a "jó állás" egy érdekes dolog, mert jó állás pl. Magyarországon az is, ha vidéken 150 nettóért bejelentve dolgozol az önkormányzatnál, sok helyütt ezt úgy hívják, bukott élet. (De akkor is rájöhet erre bárki, ha el akar menni nyaralni.)

Én erősen mérlegelnék. Ez, hogy nem beszéled a nyelvet, többről szól, mint hogy nem kapsz egy ideig munkát. Ráadásul, mire annyira megtanulsz egy nyelvet, hogy értelmiségi munkát kapj, az évekig eltarthat. Egy ideig magatehetetlen leszel, nem tudsz semmit sem elintézni, valakinek gondoskodnia kell rólad az összes hivatali ügyedben; nem tudsz tévét nézni, újságot olvasni, beszélni bárkivel bármiről, ami túlmutat azon, hogy hozd ide, vidd oda, merre voltál. Ez egy idő után egy képzett embernek nagyon frusztráló.

Én bő fél évet voltam egy tanulmányúton Spanyolországban a feleségemmel úgy, hogy nem beszéltem spanyolul. Eléggé nehéz volt, nem csinálnám újra. Ő németül, franciául és olaszul sem beszél, így Svájc elég kemény volt neki az elején, de szerencsére sokan beszélnek angolul itt.

Ha angolul tudsz, egy nagyvárosban jó eséllyel kapsz munkát, mert Brazília nagyon fejlődik az utóbbi időben, de nehéz fába vágod a fejszédet.

Jó de nem az érdekel, hogy mennyit fog keresni (bár írhatnál akármit, nekem mindegy), hanem az, hogy hogyan fogsz ott így ÉLNI. Nem TÚLÉLNI, hanem ÉLNI, vágod.

Amiket írsz, annak alapján sosem próbáltál még ilyet.

Ami nem baj, csak ne legyen csalódás a vége.

Sok sikert, ha nekilátsz.