Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van ez? Rossz emberismerő lennék?
Sziasztok. 22 éves fiú vagyok, férfi, ahogy tetszik. Eddig négy párkapcsolatom volt, abból három fél/egy évig tartott. Azt a hármat komolyan gondoltam, komolyan indult, de a végére mindig rá kellett jönnöm, hogy az adott lány nem az, akit megismertem. Mindegyik lányról kiderült, hogy mások, mint akiknek mutatták magukat. Utóbb, mikor szakítottunk(azért mert ő már nem szeretett annyira, és én még igen) a lány egy héttel a veszekedés után két napot nálam volt, csókolóztunk, szexeltünk, majd később kiderült, számára ez semmit sem jelentett. Az azelőtti barátnőm se szó se beszéd szakított velem 8 hónap után, különösebb indokot sem mondott, annyit sem engedett, hogy megbeszéljük a dolgokat. legelső komolyabb kapcsolatom meg úgy lett vége, hogy megcsalt.
A fura az, hogy ez a három lány mind az állítólagos "értelmiségi" körhöz tartozik. Én mindig próbáltam megadni nekik amit kell. Ami persze nem jelenti azt, hogy megfeleltem nekik, de elvártam volna cserébe egy tiszta szakítást, ahol nem bántjuk a másikat(azzal, hogy úgy viselkedünk mintha minden oké lenne, aztán kijelentjük,hogy ez semmit sem jelentett), ahol nem csaljuk meg a másikat, és ahol nem csak úgy eltününk, mint a kámfor.
A lányok folyton panaszkodnak, hogy egy csomó férfi csak d..ugni akar, meg hogy minket nem érdekelnek az érzések.. Aztán itt van, nagy az ismertségi köröm, rengeteg helyen megfordulok, van lehetőségem válogatni, nem a külső az elsődleges szempont nálam, szóval tényleg odafigyelek, hogy értelmes lányt találjak, erre még azokról is kiderül, hogy képesek másokat semmibe venni.
Lassan ott tartok, hogy azt érzem jó lenne kihasználni pár csajt, megd..ugni őket és otthagyni. Pedig nem olyan vagyok, sosem csináltam, de már belefáradtam abba, hogy az emberek hazudnak, nem őszinték és hogy fáj a f..aszuk a másikra, csak magukkal törődnek. Persze kivétel mindig van, de nagyon ritka.
Csak én vagyok ezzel így? Vagy ennyire rossz emberismerő lennék, hogy nem találtam el, ki az, akit szeretni és tisztelni kell? Mi van ma?
Kedves kilences.:) Nem veszem bántásnak, amit írtál.
De leírom a válaszaimat a pontjaidra.:)
1: Én szakítottam a lánnyal. Ő nem akart szakítani, pontosabban akart, de nem volt rá képes, mert mint embert, nagyon szeretett. Mondtam neki, hogy mivel én nem akarom abbahagyni a kapcsolatot, de mindketten tudjuk, hogy ez neki így jobb lesz(bólogatott is hevesen), ezért szakítok. Megkértem, hogy ne keressen, ne csókoljon meg, csak akkor, ha komolyan gondolja. Mert megbánt vele. Ezeknek utána történt, hogy megcsókolt. Én meg hittem neki.
2-3. Nem bűnbakot keresek. Sőt, magam hibáztatom amiatt, hogy nem tudtam magam megszerettetni. Az utóbbi lányt hat éve ismerem, mielőtt kapcsolatba kerültünk két évet barátok voltunk, nagyon közeliek. Szóval nem mondanám, hogy "mindenki más az első randikon". A kapcsolatunk közben semmi gond nem volt, őszinte volt velem, figyelmes ő is. Ezért is nem értem, ha ő szerelmet akar és tőlem nem kapja meg, akkor miért nem hagy békén?
Szóval hidd el, sokat, nagyon sokat gondolkoztam én azon, hogy mi az, amit másképp kellett volna tennem.
4: Én három esetben jártam így, de sok ismerősöm van, akivel szintúgy ilyesmi történt. Nem csak férfiak, nők is. A feltevésem mindkét nemre értettem. S ha jól emlékszem, azt is megjegyeztem, hogy kivételek vannak, tudom én is.
Mindenesetre köszönöm, hogy leírtad, amit gondoltál, bár úgy érzem, nem teljesen jogosak a meglátásaid az én esetemben. De ettől függetlenül igen átgondoltak.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!