Csak potlek lennek?

Mar egy eve egyutt vagyok egy fiuval. Par napja kiderult, hogy az elejen abszolut nem tetszettem neki. Igaz, hogy 15 kiloval tobb voltam en sem voltam megelegedve magammal. Haverok lettunk, o kozben szinte minden lannyal le akart fekudni, volt aki nagyon is tetszett neki, de a csajnak nem kellett. Mi egy ejszakaig osszejottunk, bar akkor mar lefogytam. Aztan utana semmi nem tortent. Miutan meg tobbet torodtem a testemmel, egyre tobb pasi legyeskedett korulottem, ra fel evre elkezdett erdeklodni irantam. Hetvegenkent "osszejartunk", de persze o kozben is az elozo vagy idegen csajokkal flortolgetett. Nem tulajdonitottam akkor neki nagy jelentoseget, mert nem gondoltam, hogy komolyra fordul a dolog. Kozben jobban megismertem, beleszerettem. Az elmondasa alapjan o is nagyon sokat valtozott, meg soha nem szeretett ennyire senki, allandoan a jovorol beszel, meg, hogy egyutt maradunk orokre stb. En viszont azota nagyon sokat gondolkodom azon, hogy van ertelme ennek? Az onbizalmam a nulla alatt ( foleg, ha meglatok egy alacsony lanyt, mivel en magas vagyok es regen mindig azt hangoztatta, hogy neki pici csaj kell) es csak addig nyomja ezt a szoveget, amig nem jon valaki mas. Ugy gondolom neki fontosabb a kulso. Bar azt mondja, en nezhetek ki barhogy akkor is szeretni fog, de nem tudok neki hinni. Ugy legyek egyutt valakivel, hogy attol rettegek, ha terhes leszek elhagy, mert meghizom? Nem tudom mitevo legyek. vagy csak en fujom fel a dolgokat? Egyszeruen azota ugy erzem, hogy a tobbi nohoz kepest, csak egy selejt vagyok. Holott masok is mondjak, hogy akik neki tetszettek hozzam kepest nem nagy eresztesek. Mit csinaljak? Menjek vagy maradjak?