Jogosan akadt ki rám a barátom, hogy elintéztem valamit neki a tudta nélkül?

Persze, csak kellett egy kis idő:)

Akkor meg az kérdés miért nem barátodat értesítette, ha ő lett volna munkavállaló?

Meg, ha hetek óta úgy volt, hogy megy oda, akkor hogyan lehet olyan indokkal lemondani, hogy nem volt már hely? Hisz már hetek óta elvileg meg volt beszélve , hogy oda megy, tehát számoltak vele.

A protekciónak meg nem úgy működik, hogy felhív a dolgozó és fel van véve a barátja, nem számít, hogy már sokan jelentkeztek.

Most azt gondodod, hogy egy szerkesztett képpel ellensúlyozni tudod az életszerűtlen, logikai bukfences történeted?

Amúgy meg még valami nem tiszta, tkp maga az intézési gyakorlatod. Ha a főnöködet fel tudtad hívni, előtte pasidat miért nem, hisz lett volna rá lehetőséged? Ott csücsülsz a széken, dolgozol szombat délután fél 4-kor(persze közben netezel, hisz olvasod az üzenetet) és ott a telefon a kezed mellett, de eszedbe sem jut a barátodat értesíteni, hogy mi a helyzet, helyette egyből főnöködet hívod..

Meg a főnököd véletlenül sem a barátoddal akarja ezt megbeszélni, elég a te szavad neki. Ugyan már. Közben meg már többen is jelentkeztek. Mielőtt kigondolod a történetet, azért képzeld már bele magad.

Annyiban egyetértek a barátoddal, hogy először vele kellett volna beszélni.

Mert igen, egyértelmű, hogy kellene nekem is a meló, de nem úgy, hogy 15 évesnek néznek, és anyuci megmondja, hogy na akkor hétfőtől mehetsz ksifiam dolgozni. Szóval a legjobb szándékod ellenére én is húztam volna a szám, ha kész tények elé állítasz, és döntést hozol az én időmről és az én életemről úgy, hogy nekem esélyem sem volt végiggondolni semmit. Legközelebb a fenekét is ki akarod törölni a barátodnak, vagy mi?

A helyes az lett volna, hogy miután megkapod barátnődtől az értesítést, hogy barátodnak mégsem kell mennie, szépen felhívod a barátodat. Ezt elmondod neki, sajnálkoztok együtt egy picit, de te mondod neki, hogy meg tudod kérdezni a főnöködet, hátha van nálatok meló. Erre nyilván az a válasz, hogy úúú, köszi szívecském, ez tök jó ötlet. Főnököt megkérdezed, mondja, hogy van egy hely, ezt és ezt kell csinálni. Oké, akkor 2 percet kérek, beszélek a barátommal. Visszahívod, mondod neki, hogy van meló, hétfőtől lehet menni pakolgatni, mondhatom, hogy elvállalod? Válasz: persze, jaj de jó, milyen szuper, köszi, hogy segítettél munkát találni. Maajd hívod főnöködet, hogy számíthat a barátodra, hétfőn reggel 8ra ott lesz.

Értelmes felnőtt emberek között ez így történik. Nem is értem hogy gondoltad, hogy valaki más nevében ígérgetsz. Már csak a saját érdekeid miatt sem, hiszen látod, hogy jártál!