Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek. (? )
Kérlek Benneteket, akkor írjatok, ha segítő szándékkal teszitek! Kioktatásra, lek.vázásra nincs szükségem. Írhattok privit is, ha úgy gondoljátok.
Szóval mindketten családosak vagyunk, és mindketten hűséges, családcentrikus, normális gondolkodású emberek. Soha nem csaltam meg a párom, eszembe sem jutott, és ő sem csapodár, évek óta hűséges a párjához.
De most annyira mocorog bennem valami, és nem tudok mit kezdeni ezzel az érzéssel, borzasztóan feszít, ki kell írnom magamból.
Nagyon régóta ismerjük egymást, többször voltunk olyan programokon, ahol ő is ott volt a családjával és én is az enyémmel. Szoktunk beszélgetni, voltak már nálunk is, mi is náluk. Haverkodás két család között.
Jelöltük egymást az egyik közösségi oldalon, és dumálgattunk sokat hétköznapi dolgokról, ha az utcán, boltban, bárhol összefutottunk, akkor is. Most innen visszagondolva már akkor is gyanús lehetett volna egy-két jel, de akkor meg sem fordult a fejemben, hogy kedvessége nem általános, hanem esetleg konkrétan felém irányul.
Az utóbbi időben egyre többször gondolok rá. Mindig nagyon várom, hogy írjon, ha elindulok itthonról, arra gondolok, bárcsak összefutnánk. Semmi nem történt köztünk, valószínűleg soha nem is fog, de az üzenetváltásaink elég bizalmasak, néha kicsit táncolunk a pengeélen, feszegetjük a határokat, kimondott szavak nélkül játszunk a tűzzel.
Úgy érzem, ő is szeret „velem lenni” (ha használhatjuk ezt a kifejezést), és keresi a társaságom, bár leginkább csak a közösségi oldalon. Szerintem konkrét kapcsolatot nem szeretne, ahogy én sem, mert nem hagynám el a párom soha, de annyira jó ez a titkos, izgalmas érzés.
Kicsit megint 14 éves tinilánynak érzem magam, akire leszállt a rózsaszín köd.
Ne írjátok, hogy szegény párom, meg egy szemét r.banc vagyok, mert kinéztem az ellenző mellől, és észrevettem, hogy van élet a páromon túl is. Tudom, hogy bűnös érzés ez, de annyira jó!
Nem tudom, mi a kérdés, egyszerűen csak írni akartam róla.
Nem mondhatom el senkinek....
Köszönöm a választ azoknak, akik normális hangon tudnak írni. A 40-50%-os tökéletesek meg söprögessenek a saját portájukon.
Ha nem igyekeznék elfojtani, akkor nyíltan kezdeményeznék, vagy "úgy helyezkednék", hogy egyértelmű legyen. De nem teszem, mert igyekszem tényleg elfojtani. Kifelé nagyon keveset mutatok, gyakorlatilag semmit, esetleg lecsapok pár poént. De hogy belül mit érzek, azt egyelőre nehezen kontrollálom magamnak. Talán valami együttérzést várnék, hogy voltatok így ti is, és szépen elmúlt magától.
válasza:Szerintem természetes amit csináltál kérdező. Három aspektusa van egy nőnek: az anya, a nő és a gyakorlatilag tinilány. Ha az egyik aspektust nem gondozzuk, akkor ott problémák lépnek fel és a nő valahogy meg próbálja a vágyait kielégíteni...
Szerintem nálatok a férjed nem igazán tesz meg mindent a kapcsolatért, ezért kacsingatsz kifelé. Bűnös érzés, tehát legalább megtartóztatod magad és ez jó.
Párterápiára kéne mennetek a férjeddel nem?
(Egyáltalán nem vagy ribizli és én ezt, mint férfi mondom)
válasza:A leginkább elfogadható lépés az lenne, ha
1, véget vetsz ennek az egésznek, de úgysem fogsz ettől teljesen megszabadulni egy ideig
2, felrúgsz mindent egy lehetőségért, ami aztán vagy bejön vagy nem.
De ha ezt tovább csinálod, előbb utóbb valaki csúnyán meg fog belőle sérülni, és nem biztos, hogy nem te leszel az. Vagy ha mégsem, akkor együttélhetsz a bűntudatoddal.
Ezek a lehetőségeid szerintem, mivel nem kértél konkrét segítséget, én sem adok konkrét tanácsot..
válasza:
válasza:Szerintem három választásod van:
Engedsz a kísértésnek, és akkor vagy lesz lelkiismeretfurdalásod, vagy teljesen elfogadod, és csalod a párodat, amíg rá nem jön...
A másik, hogy megszakítod vele a kapcsolatot, hogy minél kevesebbet gondolj rá, így a vonzódás is gyengül.
Plátói szerelem, álmodozás, de kérdés, hogy ez elég lesz-e és nem távolodsz-e közben el a férjedtől, mert ő más.
felfogás függő, de sokak szerint nem csak a testi, hanem az "érzelmi félrelépés" is megcsalásnak számít, de én nem ítéllek el, csak közlöm.
Az mindenesetre világos az írásodból, hogy már nem vagy szerelmes a férjedbe (persze ettől még szeretheted, tisztelheted, stb.) talán próbáljátok ezt az érzést újra felkelteni egymásban. Egymással éljétek meg a változatosságot, különleges programok (nem kell, hogy drága legyen, elég egy jó kirándulás, piknik, stb.) Keressétek egymásban a szépet!
válasza: válasza:"Talán valami együttérzést várnék, hogy voltatok így ti is, és szépen elmúlt magától."
Ez az, hogy magától NEM! Tenni kell érte!
Nem átengedni magad az érzésnek, kerülni a találkozást és közben nagyobb figyelmet fordítani a férjednek.
*9-es
A barátaimmal semmiképpen nem akarom ezt megbeszélni, nem szeretném, ha tudnának róla. Tudom, hogy itt sok jót nem kaphatok, számítottam erre, mégis jó volt leírni, és jó írni róla. Ugyanakkor kaptam már eddig is olyan tanácsokat, amik jól estek vagy elgondolkodtattak.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!