Lányok/fiúk, ti ezt a helyzetet, hogyan élnétek meg a helyemben és a párom helyében?

21 éves Férfi vagyok, a helyzet az,hogy igen csak eladósodott a családom. Megtakarítás semmi , csak adósság, még örök lakásunk sincs, csak egy fenntarthatatlanúl drága, önkormányzati lakás + milliós adósság. Nappal karbantartó vagyok budaörsön, pestről elmenni oda vissza 3 óra +8 óra a munka, éjjel pedig 18-06 ig vagyok éjjeli őr. ez csak hétfköznaponként. Sajnos a barátnőmre nincs időm és hihetetlenűl agresszív vagyok, mióta ezt az életmódot élem ( még csak 2 hónapja, de ha kiakarom szakítani magunkat a kiláthatatlanságból akkor kénytelen vagyok) Szegénykém, mindig mondja,hogy nem foglalkozok vele, hogy hétvégén lehetnék vele, helyette meg örökké alszom. Én meg egyből a torkának esek és elhordom mindenfélének, pedig tudom,hogy nem helyes.Eléggé durvákat mondok pedig szeretem, tényleg. Senki más nem tűrné el ezt a beszédet csak ő. Többször is mondtam neki,hogy szakítsunk , de nem akar. Én viszont kínozni nem akarom őt. Ráadásul elég messze is van tőlem ( 90 km) és sokszor van az ,hogy hétvégén nem is megyek le hozzá, mert fáradt vagyok vezetni, vagy csak mert a Máv is rettenetesen feltud cseszni agyilag az örökös késéssel, hogy az én pihenőnapjaimat is eltudja cseszni ( zsínorban 2 hétvégén is 2 órát késett a vonat ) meg az utasok se tetszenek. Ezért inkább az autót tolerálom. Megállapodtunk ,hogy minden második héten megyek hozzá. Csak nem tudom mitévő legyek. Kérlek adjatok tanácsokat. :-(