Párkapcsolatban élő embereket keresek, akikre az alábbiak jellemzők, de mégis túlságosan szeretik ahhoz a másikat, h szakítsanak, mert bíznak a változásba. Változhat ez az érzés?

Hanyagoltam a paromat , sokszor akaratlanul is bantottam, aki emiatt szomoru volt . Ezt nem tudta eltitkolni a munkahelyen es az egyik kollegaja,aki mar korabban kinezte maganak jo baratja lett,majd kesobb a szeretoje . Jol esett a paromnak,hogy valakinek o az elso az eleteben . Amikor ez kiderult (akkorra mar a kedvesem kidobta,kelloen megerosodott ahhoz,hogy nem volt szuksege a harmadikra) osszeroppantam es melyen magamba neztem,hogy mit rontottam el,mert 100000%-ig biztso voltam benne,hogy ez a csodas no nem ment volna el masik ferfihoz,ha tolem megkapja azt amit erdemel es visszagondolva amit amig a harmadik kepben volt - folyamatosan ki akart harcolni maganak tolem .

Most mar sok harc aran ismet egymasra talaltunk, o a legfontosabb az eletemben,boldogok vagyunk (de iszonyu nehez tultenni magam a tortenteken)

Szoval nincs lehetetlen , ha igazan akarja az ember !

38/F