Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Most komolyan, ez mennyire...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Most komolyan, ez mennyire normális?

Figyelt kérdés

Akinek ez hosszú, az ugorja át!

__________________________________


A barátnőm miatt egy csomó mindent feladtam, a rokonaimmal is volt, hogy szembementem. Ennek meglett a böjtje.

Amin viszont meglepődtem, hogy ő ugyanezt értem nem nagyon viszonozta, képtelen volt megvédeni a családja előtt.


Most gyakorlatilag engem kidobtak, és az ő házában csövezünk ahelyett, hogy normális életet élnénk, szó szerint csövezünk, mert egy kamrát újítgatunk, ami még lakhatatlan.

___________________________________



Nos én felhoztam neki a múltkor, hogy ez a helyzet tarthatatlan és bármennyire is szeretjük egymást én nem bírom és nem akarom folytatni. Nem is tudom mit mondtam még, de a barátnőm gyakorlatilag elkezdett ököllel ütlegelni, pofozgatni, közben meg sírni, alig bírtam lefogni.


Utána átbeszéltük megint a dolgokat és mivel gondolom úgy érzi sikerült az érzelmeimet visszafogni azt gondolja, hogy minden szép és jó, én viszont nem bírom ezt az egészet, illetve az amit a múltkor csinált, meg is ijesztett.


Külön erre terjed ki a kérdésem, hogy ez a pofozkodás, ütlegelés mennyire normális egy kapcsolatban? Mondjuk nehéz helyzetben? Vagy ezt fogjam fel úgy, hogy már nem harcol értem, már nem kellek neki, csak megfog, mert fél az egyedülléttől? Mert szerintem ez nem a (normális) egymás iránti tisztelet jele...


Én magam sem tudom hova menjek mert a családom egyik fele kitagadott, a másik fele, meg az építkezést támogatja, ami ugye az ő házuk.


2014. ápr. 1. 14:59
 1/3 A kérdező kommentje:

Ja meg már gyakorlatilag leb*szásokat is kapok tőle néha... amik nem hiszem, hogy teljesen jogosak, a kapcsolat elején nem volt ilyen.


Én meg nem tudom hova menjek, és hogyan, a családom másik fele abban nem támogat, hogy mehessek valahova, abban támogatna, hogy itt otthont teremtsek. De én nem biztos, hogy akarok. Nincs bajom alapvetően a barátnőmmel, de a viselkedése hosszútávon szerintem nem vezet jóra.


Van aki ebben éli le az egész életét, nagyon sokan, de én nem biztos, hogy akarom, elvileg még van választásom. Élhetek egyedül is jó ideig, amíg nincs pénzem, és óvatosan ismerkedhetek más lányokkal közben. Akiket hónapokig tesztelhetek, esetleg évekig, hogy tényleg szelídek-e....


Csak ugye előbb ki kéne innen szabadulni.

2014. ápr. 1. 15:06
 2/3 anonim ***** válasza:
Érzelmileg labilis lehet a barátnőd,és valószínűleg dühkitörése volt.Amit eddig magába folytott,most felszínre tört.Én azt mondom,ha úgy érzed,nem érte meg ennyi energiát fektetni az egészbe,az valószínűleg úgy is van,a csajod meg amellett,hogy nem becsül,kattant is kicsit.A lényeg,hogy szerintem nem éri meg egymás mellett nyűglődnötök.
2014. ápr. 1. 15:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 A kérdező kommentje:

Köszi, csak mondjuk elég nehéz megoldani ezt a különválást, főleg, ha ilyen dühkitörést vált ki belőle még a szakítás gondolata is. Nem lehet, hogy ez valamiféle burkolt megfélemlítés akart lenni? :D


Mert ha most jövőhéten mondjuk szedem a cókmókom, tuti, hogy a felét utánamdobálja úgy, hogy szanaszéjjel törjön :D

2014. ápr. 1. 15:21

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!