Nehany honapja rengeteget gondolkodom a nosulesen. Az igazat megvallva allandoan ezen jar az eszem. Tullihegem-e a hazasodast?

Üdv!

Én annó ugyanebben a helyzetben megkérdeztem az édesapámat, hogy honnan tudja a férfi, hogy itt van az ideje megkérni a szeretett nő kezét?

Válasza kicsit tautologikusra sikerült, és első hallásra úgy is tűnik, hogy nem tartalmazott plusz információt, mert ezt mondta:

"Fiam, amikor ott leszel, egyszerűen csak TUDOD és kész."

De ez nekem válasz volt. Amikor kialakult bennem az, hogy "Ezt a lányt én egyszerűen nem szalaszthatom el" :)

akkor megkértem a kezét, és nem is bántam meg.

Tehát ha így gondolkozol, szerintem jó úton haladsz.

(Én mindenképp sokat imádkoznék az ügyön a helyedben, megkérve Istent, hogy segítsen bölcsen, az Ő akarata szerint dönteni, de ha te nem vagy hívő, akkor ez nem játszik be. Ha viszont igen, akkor ezen felül ajánlom Pálhegyi Ferenc: Keresztyén házasság c. könyvét, amit egy hívő pszichológus írt, és szerintem zseniális a házasságra való tudatos készüléshez, ezt szoktam ajándékozni nősülésre készülő barátaimnak)

Mindenképp jónak tartom, hogy rengeteget gondolkozol, és komolyan megfontolod a döntést. Van több olyan ismerősöm is, aki kizárólag a lila köd hatása alatt döntött, és nem mind sikerült jól.

Természetesen kell a vonzalom is, de szerintem úgy gondolkozz, hogy egy életre szóló szövetséget készülsz megkötni a szeretett lánnyal. Egészségben-betegségben, jóban-rosszban, próbák között.

Ha tudtok beszélgetni, és hasonló a gondolkozásotok, és vállalod, hogy ezt a személyt akkor is szeretni fogod, amikor a hormonok zúgása kicsit halkabb, ha felvállalod őt teljes mértékben, a múltját, a jelenét, a családját, egész valóját,

akkor kérd meg a kezét.

Hát remélem, hogy volt ebben a sok mindenben, amit írtam, számodra hasznos információ.

Gyuri

"szornyen hangzik, de mi van, ha nehany ev mulva valamelyikunk meggondolja magat, neadjisten megbanja, hogy a masikhoz kototte az eletet?!"

Én írtam ez első választ. Mivel írtad, hogy valamennyire hiszel, én erről az oldalról közelítenék, remélem baj. Végülis mindenkinek a véleményét kérdezted, az enyémet nagyon meghatározza a hit.

Szóval szerintem az a lényeges kérdés, hogy mire alapozod azt a házasságot?

- ha az anyagiakra, akkor szűkös időkben fog könnyen borulni

- ha a szerelem érzésére, akkor az első lángolások elmúltával fog könnyen borulni

- ha az ő jellemére, vagy a te személyiségedre, ezek sem olyan dolgok, amik ne változhatnának

- ha CSAK arra, hogy "elválni nem szabad", akkor is előfordulhat, hogy egy papíron létező házasságban, egy fedél alatt laktok, de egymástól elhidegülve

Bármilyen emberi körülmény változik és múlandó.

(Egymásba nagyon szerelmes, vonzó, okos, intelligens, gazdag, kedves, egészséges, stb. elvileg teljesen ideális körülményekkel rendelkező sztárok házassága megy tönkre nap, mint nap.)

Az egyetlen, aki nem változik, hanem évezredek elteltével is ugyanaz marad, az Isten. Én személy szerint rá alapoztam a házasságomat, és ezért vagyok biztos abban, hogy egy életen át ki fog tartani. Nem azért, mintha akár én, vagy akár a feleségem bármiben jobbak lennénk bárki másnál, mert nem vagyunk. Hanem azért, mert Isten megtartja az ígéreteit.

Máté evangéliuma 7. részének 24-25. versében hangzik el a következő, feltételhez kötött ígéret:

"Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát.

És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva."

Tehát azoknak szól ez az ígéret, akik HALLJÁK Isten beszédét, tehát odafigyelnek arra, hogy mit mond, és CSELEKSZIK is, tehát aszerint is élnek, nem csak beszélnek róla.

Azok kezében viszont akik így tesznek, van egy aláírt papír Istentől, hogy tartós és boldog lesz a házasságuk.

A környezetemben ezt látom is igazolódni. (Persze csak emiatt senki ne legyen hívővé, hanem akkor, ha egyébként is komolyan gondolja.)

Szerintem a párod már nagyon várja, hogy megkérd a kezét, mert 3 év hosszú idő! Ez minden nő álma...:)

Ne legyél bizonytalan a dologban, mert az elmúlt évek során gondolom megismerted a párod negatív tulajdonságait is és nem veszel zsákbamacskát ha összeházasodtok!

Sok boldogságot!