Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi a hosszú, életen át tartó párkapcsolat titka? Hisztek az egyenjogúságban?
ez most egy kósza gondolat bennem, amire várom az ellenérveket, hogy kinek milyen tapasztalata van akár saját életéből, vagy a szüleit, nagyszüleit látva.
Elgondolkodtam azon, hogy egy kapcsolatban az egyik fél előbb utóbb dominanciára tör, és az erősebb győz.
Talán pont az a mai rövid távú kapcsolatoknak az oka, hogy önzőek az emberek, és egyik fél sem adja be a derekát, és könnyebb a szakitás "úgyis jön újabb, jobb" hozzáállással.
De mit tudtak a régi emberek? A kor volt más, vagy az emberek?
Arra gondolok, hogy lehet nem is léteztek harmonikus életen át tartó kapcsolatok, egyenjogúsági alapon, hanem két eset miatt lehettek a kapcsolatok szakitás mentesek.
1. vagy a férfi uralta le a nőt, és a nő tűrt, hallgatott, a gyerekek, vagy a ház, anyagiak miatt, és elnézte a férfinek, hogy csalja, csak maradhasson a felesége.
2. a nő tört uralomra, és teljes papucsot csinált a férjéből, aki minden parancsát teljesitette, megfosztva férfiasságától.
létezik valósággal olyan harmonikus kapcsolat, amiben létre tud jönni az egyenjogúság a két fél között?
Láttatok olyan esetet (életen át tartó házasságra gondolok nem 3-4, meg 7-10 éves kapcsolatra) ahol mindkét fél kiegyensúlyozottan, harmóniában élt?
"A feminista felfogás elérte az emancipációt, csak éppen azt felejtette el ez, hogy ha már egyenjogúak a nők a férfiakkal, akkor ne rinyáljanak, ha ugyanolyan feladatokat, munkákat, dolgokat meg kell tudniuk csinálni rinyálás nélkül, amit a férfiak is csinálnak. A nők elvették a férfiaktól azt, ami az ő feladatuk, ergó nem hagyják őket kibontakozni. Mindent jobban akarnak csinálni, tudni, mint a férfiak. Emiatt a férfiakból kihalt az akarás, a nők meghódítása, tisztelet."
Mielőtt hülyeségeket írsz, kicsit nézz már utána a feminizmusnak.
Valahol onnan indult, hogy a nők választójogot akartak, aztán az lett belőle, hogy a háború után kihaltak a férfiak, és elküldték a nőket is a gyárakba dolgozni, mondván, hogy ti akartátok, nesztek, egyenjogúság. Csak emellett megmaradt a család, a háztartás, a gyerek nevelés feladata is. Tehát a nő kettő helyett dolgozik, még mindig megszólják a nőt, ha a háztartás "rendetlen". Az senkinek nem jut eszébe, hogy a nő is napi 8 órát dolgozik, esetleg a férfi is kitakaríthatna. Egy férfit nem szólnak meg, ha rendetlenség van. Ezt akarták a nők? Nem, nem ezt akarták.
A kérdésedre visszatérve, a fogyasztói társadalomban látom én is egyértelműen a hibát. Nem működik, nem jó, cseréld le jobbra.
Nagyanyám 7 gyereket szült nagyapámnak, rosszul éltek, mert az öreg ivott. Eszükbe nem volt elválni. Nem mondom, hogy így is kell, mert egy alkoholista férj nem leányálom. De azt mondta, hogy eszébe sem jutott, mert hova ment volna egyedül 7 gyerekkel? Amikor megtudta, hogy anyám válni akar, elsírta magát, és mondta, mondta, hogy lányom, hát én is kibírtam, a gyerekek kedvéért, te miért nem próbálod meg?
Mire ő:
-Én nem leszek mártír a gyerekeim kedvéért.
Hát ez az. Most már mindenki csak magára gondol, semmi más nem számít. Éheztünk, nélkülöztünk, nem volt tűzifa, de nem számított, mert ő meg volt sértődve apámra, aki véleményem szerint semmit nem ártott neki, dehát ő tudja.
Az a titok, hogy egyszer kell választani, de jól.
Én azt látom, hogy sokan összeházasodnak úgy, hogy már előtte sem működött a dolog. Minek?A papírtól nem lesz jobb. De tartja magát a mondás:
Ha nem működik, el is lehet válni.
Ez a baj, mert így állnak hozzá az emberek. Régen a házasságot úgy kötötték, hogy örökre gondolták.
vagy tényleg ebben a nagy szabadságban annyira agymosottak lettünk, hogy nem birunk magunkkal?
És már a sok negativ példa, és csalódás (sokszor már a szüleinknek sem sikerült a házasságuk) eleve negativ szinben tünteti fel az egészet, és nem tudunk hinni az életen át tartó harmonikus kapcsolatban?
Kiégtek a reményeink, és női magazinokból kell megtanulnunk, mégis hogy kell élnünk kapcsolatban?
nem tudom egyszerűen elhinni, hogy aki úgy tűnik "boldog", az nem csak képmutató.
háááát ezzel már nagy témát feszegetünk.. hogy jobb-e egy alkesz apuka mint inkább a csóróság, éhezés..
a legjobb nyilván az lenne ha megoldanák a párkapcsolati gondokat.. manapság egyre elterjedtebb és egyre elfogadottabb gond esetén párterápiára menni.
azért régen ilyesmi nem volt.. max összeültek a nagyanyók és kisírták magukat azt semmi sem változott.
ma már vannak képzések, szakemberek, karnyújtásnyira.
aki akar az változtathat.. a gond ott kezdődik, hogy az emberek hagyják, hogy a problémák a fejükre nőjjenek.. és van az a pont amikor a kapcsolat menthetetlen lesz..
azt akkor ember legyen a talpán az aki eldönti, hogy a gyereknek mi a jobb.. az éhezés vagy a terrort látni.
igen, de manapság eleve úgy van a világ rend, hogy nem szülünk 7 gyereket, csak annyit, amennyit a nő (aki már a feminizmus jóvoltából keresőképessé vált) "simábban" le tud lépni egy alkoholista férj mellől.
ha úgy vesszük, előnye is van a mai világnak :D
de a kérdéstől kicsit elkanyarodva (ez is mind érdekes és hasznos volt) még mindig az érdekelne, hogy létezik-e valódi harmónikus, életen át tartó kapcsolat, vagy csak képmutatás az amit úgy látunk, hú de boldogok!.
én azért szeretnék bizni benne, hogy önismerettel, párkapcsolati ismerettel, jó választással (ahogy fentebb irták) és jó hozzáállással ez nem csak álom marad, hanem valóság is lehet.
Persze, érthető. Nagyon sajnálom hogy igy alakult. Hát, de ez ugye a tipikus mintája a rossz, nem harmonikus kapcsolatnak.
Nem a válás ellen van ez a kérdés, hanem azt szerettem volna a kérdésben kutatni, hogy vannak-e olyan kapcsolatok, amik annak ellenére, hogy tartósak maradtak egy életen át, boldogok is voltak-e. hogy létezik-e ilyen?
A szüleidé tartós volt, de rossz volt sajnos.
Igen, láttam.
Nagyapámék nagyon szerették egymást nagymamámmal. Mérnökként az egyetemen ismerkedtek meg. Nagymamám sajnos beteges lány volt fiatalon is, és 40 évesen egy agyvérzést kapott és lebénult, mindent újra kellett tanulnia. Nagyapám nehezen birkózott meg azzal, hogy nagymamám sosem lesz a régi. De hűséggel, szeretettel éltek. Nagymamám nagyon sírt nagyapám sírjánál, mert végül ő ment előbb szívroham miatt. Mélyen meghat, hogy még mindig úgy beszél, mintha nagyapám is ott lenne. "Megyünk a Ferivel". Szereti halála után is, 60 évvel azután hogy az egyetem megismerkedtek.
Anyámék is az egyetemen ismerkedtek meg, 25 éve házasok és szerelmesek. Húgom is 8 éve van együtt a barátjával. Én még csak 1 éve a barátnőmmel, de remélem sokáig fog tartani.
Szerintem a titok a tiszta szerelem megélése. Úgy is meg fogsz halni, senki nem él örökké. Hát akkor miért létezzem csak egy átlagos kapcsolatban, fél érzelmekkel, hazugságokban? Nem jobb őszintén szeretni, tiszta szívvel? Legrosszabb esetben előbb véget ér, a halál úgy is véget vet neki. Nincs rizikó. Szeress tiszta szívből, éld át, és valósítsatok meg minél többet a pároddal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!