Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A leendő vőlegényem azt akarta, hogy adjam el/ajándékozzam el a kutyámat, ha összeköltözünk. Szakítottam vele emiatt. Más mit tett volna?
Az egyik kutyusomat vittem volna magammal, 2 éves yorki. Az exem eleinte nagyon szerette, együtt sétáltattuk, hozott neki játékokat, elkísért minket a kutyakozmetikushoz stb.
Mostanában akartunk összeköltözni. Néztünk egy albérletet, direkt rákérdeztem kutyust lehet e vinni.
Mielőtt kifizettük volna a kauciót (felesbe), azt mondta az exem, hogy jó lenne ha megszabadulnék a kutyától, mert ha gyerekünk lesz úgyse lenne a kutyára időm, ő pedig nem fog vele törődni.
Szakítottam vele, hiszen ha engem szeret szeressen kutyával együtt.
Azóta többször keresett, hogy megbánta és békülni akar. "Ismerősök" bogarat ültettek a fülembe, hogyha ennyire nem akar a kutyával együtt élni, mi van ha megmérgezi vagy elajándékozza a hátam mögött. Úgyhogy nem békülünk.
uh sztem itt több probléma is van.
egyrészt, h bár nekem nem kutyám van,hanem más kisállatom,de én se dobnám el magam mellől ilyen esetben.én ezzel úgy vagyok, h tudja,h van állat,és szeretem-->nem válnék meg tőle,vagy kelljek így, vagy ne.
de azért szerintem az már túlzás, h titokban elajándékozza,vagy megmérgezi.:) a te párod,csak ismered annyira,h képes-e ilyenre vagy sem.ebben nem másra kéne hallgatni.
ha meg szereted,és ő megbánta már a dolgot,akkor igazán átbeszélhetnétek.
Vannak emberek akiknek a kutyák és a többi állat nem olyan fontosak, simán elajándékozzák v. ha elszökik/elpusztul sem rázza meg őket túlságosan. Nem feltétlenül a rosszindulat vezérelte, lehet Ő is ilyen ember.
Amúgy megértelek nekem is van kiskutyám a lakásban.
Nem az ismerősök miatt tettem volna... hanem azért, mert aki az állatokat nem szereti, az majd egy gyereket fog? Mi rá a garancia? Én azt láttam, akinek nincs állata (szándékosan nem azért, mert nem lehet) az egy síró, tehetetlen, kakis-pelenkás csecsemővel sem toleránsabb (konkrétan kimenekült a kedves "apuka" a szobából pelenkázáskor, hogy ő "nem bírja ha büdi és a hangját, ha bőg" -a saját gyerekének!)
Jól tetted, találsz olyat, aki kutyával együtt is szeret. Legalább még azelőtt kiderült, mielőtt összeköltöztél volna vele, úgy rosszabb lett volna.
Nem szeretném kockáztatni a kutyám egészségét/életét, bármennyire is hiányzik meg szeretem...
:(
Egyetértek a döntéseddel, én is így tettem volna. És nem békülnék.
U.I.: Nekem cicám van :)
"mert ha gyerekünk lesz úgyse lenne a kutyára időm"
Ha ez a mondat így hagyta el a száját, akkor egy percet sem agyalnék azon, hogy úristen mit vesztetettem. Még sehol nincs a gyerek, de már látszik, hogy a körülötte levő teendők kizárólag a te feladataid lettek volna, hiszen ha megosztoztok rajta, akkor jut idő a kutyusodra is.
Egyébként ha ezt nem mondja is szakítok, amikor választás elé állít, hogy ő vagy a szeretett kedvencem. Nekem cicám van, de biztos nem mondanék le róla, ugyanúgy, ahogy te sem a kutyusról.
És sajnos van abban valami, amit az ismerősök mondanak.
Barátnőm párja úgy rúgott bele barátnőm kutyájába, hogy orvoshoz kellett vele járni :( Hál istennek mára makk egészséges, de aki nem szereti az állatokat, az képes nagyon gonoszul bánni velük :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!