Komoly párkapcsolatot egyetemi élettel összeegyeztetni lehet?

Lehet hogy most újat mondok: Az egyetemi élet nem a bulizásról szól. Igaz vannak szakok ahol ráér az ember fia (lánya) ilyesmire, de azokra a szakokra kár egy percet is elpocsékolni, mert nem éri meg. Nem tudsz majd elhelyezkezkedni a tanult szakmádban.

Egy orvosin, egy mérnöki szakon ha egyenesben akarsz maradni, ott nincs idő bulizni.

1.

Neee

Tény, hogy egy jobb szakon nem lehet állandőan bulizni, mint egy büfé szakon...de heti 1 simán velefér, amikor nincs zh és vizsgaidőszak.

Ráadásul az egyetemi időszakban az ember korából adődóan sokkal jobban bírja.

Tapasztalat, hogy én most 27 vagyok, egyszerűen nem bírom a az éjszakázást.

23-24 évesen pedig már dolgoztam, de simán megcsináltam simán azt, hogy buliból mentem munkába, ott letusoltam, aztán csak akkor aludtam, amikor este lefeküdtem.

De tavaly ezt már csak 1-szer tettem meg, azért mert már nem megy.

A egyetemen az az félévem volt a legjobb tanulás ügyileg is, amelyikben a legtöbbet buliztam.. Megtalátam az egyensúlyt a szőrakozás, és a tanulás közt.

Fel tudtam mérni, hogy mikor fér bele, és mikor nem.

Mindenkinek arra van ideje amire akarja..

Jah és egy buli nem feltétlenül azt jelenti, hogy regegl 5ig ereszd el a hajam... Én spciel ha tudtam hogy másnap nehéz őráim lesznek már reggel, akkor fogtam és csak 1-ig 2 ig maradtam....

Nah mindegy

Kérdezőre.

Itt nem azzal van gond, hogy ő dolgozik szerintem, regebben is ennyie keves igénye volt kimoztulni?

H nem változik erre ha nem mst akkor később fog rámenni a kapcsolatotok.

Nyíltan meg kell mondanod neki, hogy nem "seggkinyalást" vársz, hanem minőségi együttöltött időt, és programokat.

Nm szeretnéd a hátralévő életedet úgy leélni, hogy mindig mindenhez fáradtak vagytok, mert dolgoztok.

A munkával sem áll meg az élet...sőt az embernek akkor van végre saját keresete, amit bűntudat nélkül mert szőrakozásra költeni..

Legalábbis én így voltam.

Ez a különbseg csak egyre nagyobb lezs, ha nem oldjátok meg...

Tehát kommunikáljatok, te ne követelőzz...de modd el a problémáidat.

Főleg nem fair hogy megígér valamit, és nem tartja be ( nekem ez pl nagyon fontos)

Igen, lehet.

Tudod, attól, mert körülötted mindenki züllik, meg dug összevissza, még semmi nem kötelez rá, hogy neked is át kelljen venni azt az életstílust.

De ahogy látom, igen, neked az lenne az élet. Bizony, nem csak ő van, úgyhogy ha neked ennyire az "egyetemi élet" a mindened, akkor jobb is, ha lezárod ezt a kapcsolatot, és összejössz valakivel, akinek esze ágában nincs dolgozni. Aki mellett kitombolhatod magad, aztán persze ha ő is dolgozni kezd, nyugodtan hagyd el őt is, mert ugye az a te értékrendeddel összeegyeztethetetlen.

Pasidat meg hagyd meg olyannak, aki tudja értékelni, hogy dolgozik, és el is akar valamit érni az életben. Te még éretlen vagy egy rendes kapcsolathoz.

Miért hiszi azt mindenki, hogy attól, mert valaki fiatal és egyetemista, egyből szinte kötelező léha életet élni?

A "kis kreativitás, pezsgés" meg nem jelenti azt, hogy egyből szabadulnod kell, mindentől, amit (akit) életedben megszereztél.

Igazából itt kettőn áll a vásár. Nem értitek meg egymást. Tartom, hogy éretlen vagy még egy valódi kapcsolathoz. Neked fontosabb, hogy "menő" életstílusod legyen, mint ő. Persze, nyilván benne is van hiba, de benned is jócskán. Bizony a munka bizonyos kötöttségekkel jár. Bár az sem jó, ha valaki túldolgozza magát, de tudod, majd a nagybetűs életben meg fogod látni (gyanítom, akkor már más oldalán), hogy bizony mennyit kell tenni azért, hogy a hozzávetőleges jóléthez elegendő pénzt előteremts.

Ha már az ő pénzéből élsz gyakorlatilag, legalább egy kicsit belegondolhatnál a helyzetébe.

A szabadságvágy meg szintén nem azt jelenti, hogy akkor gyorsan szabaduljunk meg attól, akit eddig (elvileg) szerettünk. Én a legboldogabbnak és legszabadabbnak akkor érzem magam, ha van, akit szerethetek, és aki egy biztos pont az életemben.