Jogosan esik rosszul, vagy hárpia vagyok?

Páromról van szó, akivel 3 éve együtt vagyunk. (Még külön élünk). Anyagilag annyit kell tudni, hogy ő jobban keres nálam. Nemrégiben voltunk vásárolni, és kinézett magának egy ruhát, én pedig mondtam, hogy ha szeretné, akkor azt megveszem neki karácsonyra. Igaz, nem a legjobb, hogy nincs így meglepetés, de legalább olyat kap, ami tetszik neki és méretben is megfelelő. Nagyon örült neki. Aztán még úgy voltam vele, hogy azért csak legyen meglepetés is a dologban és mivel imádom őt, vettem neki egy kis ajándékcsomagot. Azt tudta, hogy milyen értékű a ruhanemű, és azt is, hogy van még mellette egy kis meglepetés. Nemrégiben rákérdeztem, kapok-e tőle valamit karácsonyra, erre azt felelte, hogy nem vett semmit még, és hogy ez milyen kínos neki. Akkor nekiindult és vett valamit. Most pedig megkaptam és szégyen vagy sem, de teljesen kettős érzéseim vannak. Egyrészről nagyon örülök neki, hogy kaptam ajándékot és tetszik is, másrészről viszont ez kb. 1500 ft lehetett maximum, pedig tudta, hogy a kis keresetemből mennyit költöttem rá. Pénze még volt pedig. Nem vagyok anyagias, csak valahogy úgy gondolom közel azonos értékben illik ajándékozni, pláne ha tudod az értékét. Ettől függetlenül szeretem őt, csak kissé csalódott vagyok. Jogos vagy csak felfújom a dolgokat?

L/22